Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Szabó Tamás: Joó mester legjelesebb alkotása - Zsótér Andor portréja. Új adatok tükrében a Joó família és a barokk kori rajzok adományozója
Szabó Tamás Joó Ferenc legjelesebb alkotása Joó Ferenc 1849 nyarán tagja azon tanúk csoportjának, akiket az említett Kreminger Antal prépost elmozdítását vizsgáló bizottság 1849. június 17. és 22. között meghallgatott, hogy van-e bizodalmuk a császárhűséggel vádolt belvárosi plébános iránt: „Jó Ferenc 26 éves akadémikus »festész« a múltról is beszélt: »Nincs, mert még az előbbi tisztújításokon és megyei gyűléseken odairányzott a legaljasabb urakat felhasználván pénzzel és szóval, hogy a népet a császári kívánatokra hajlítsa; továbbá jelen forradalmunkban a nép[et] felvilágosítani és kormányrendeleteknek teljesíteni elmulasztotta«" (Zakar 2011,129). Joó Ferenc családjában hét gyermek született: elsőként Ferenc (1849. febr. 4.), Lajos (1850. okt. 26.), Etelka (1852. okt. 24.), Irén/Irene (1854. dec. 7.), Rozália (1857. jan. 20.), Erzsébet Vilma (1859. febr. 18.), majd legvégül Ilona (1861. febr. 15.).111 Az anyakönyvek adatai szerint közülük Lajos egyéves korában, a kettős keresztnevű húga négy évesen, skarlátban hunyt el. A festőnek „Szegeden, az atyja után örökölt háza a Sánc parton, Kiefer Gottfried112 bádogos háza mellett állta Palánk 432. [431.] szám alatt..." (23. kép) - írja Czimer Károly (Czimer 1929, 173). Előtte az apja, Joó István lakta az épületet családjával, amely az akkori utcahálózatban ún. fésűs elrendezésű, vagyis a Palánkon átfolyó csatorna partjára merőleges építésű téglaház volt. Kitűnik az egyházi anyakönyvekből, hogy a Joó családban világra jött gyermekek szinte mindegyikét más-más helyrajzi számon álló házhoz (Palánk431; 432; 2650 és 2705) jegyezték be az anyakönyvekbe. A 431. és a 432. számú két szomszédos telek változó említéseinek az oka lehet, hogy a porták épületei a Joó család és rokonaik tulajdonában álltak.113 111 SzBt szül. anyakv.-ek- Joó-lányok: XI. köt. 1844-1852. 171., 230. lap.; XII. köt. 1852-1857.18., 116., 210. lap.; XIII. köt. 1857-1862. 82., 169. lap. 112 A tetőfedő Kiefer Godofréd fKúla, 1814 - Szeged, 1896) testvére Kiefer Lajos kékfestő lehetett.(Ld. Bálint 377.) 113 A Joó-ház a helyes adat szerint a 431. számú - a Gibaféle térképen a 2618-as - telken állt: 4 öl 1 láb (7,90 m) széles utcafronton. A Habermann említette 432- es (a Giba 2617-es) mellette, északi oldalon épült- Kratochwill Mátyás építésztechnikus meghatározása 2015-ben. Noha ugyancsak a 432-es - a Czimeri adattal azonos - házszám olvasható a festőnek 1861- ben kiadott fegyvertartási engedélyén (24. kép), az elsőként született fiúnak, a 12 éves ifj. Joó Ferencznek (1849. nov. 4. - ? Amerikai Egyesült Államok?) a 431-es házszámot tüntették föl családi lakhelyéül a kegyesrendiek gimnáziuma 1862/63. évi osztálynaplójában.114 A fiú a képírónak egyetlen felnőttkort megért - később ismeretlen sorsú - gyermeke volt. Osztálytanára a „félgimnáziumban" a fiatal piarista szerzetes, Váry (Meister) Gellért (1843-1929), a későbbi novíciusmester; az igazgatója és történelemtanára a Szegeden 1858-tól 1864 végéig ismét tanítást vállaló - időközben házi másodgenerálissá kinevezett - Somhegyi (Schröck) Ferenc (1813-1879) volt. Az ifjú Joó, mint a szegény sorsú gyermek tandíjmentességet élvezett. A tanév első felében a kilencvenegy osztály növendék között nyújtott telj esítménye alapján a „helyzeti száma” az utolsó hat közé sorolta.115 Az osztálykatalógus szórakozottnak írja le a fiú figyelmét; szorgalmát hanyatlónak, de vallástanban jónak; a latin, a magyar és a német nyelvben tűrhetőnek; földrajzban és „történetiben elégségesnek; mennyiségtanban elégtelennek, végül a természetrajzban ismét csak elégségesnek jellemzik az előmenetelét. Habermann Gusztáv úgy tudta - bizonyára Czimer adata alapján -, hogy a felnőtté vált ifjú Amerikába vándorolt, ahol nyoma veszett (Habermann 1992,128). Ide kapcsolható a festő fiáról Csongor Győző muzeológusnak 1958-ban hallott följegyzése: „Joó Ferenc korán elhalt kisfia holdkóros volt".116 114 Fegyvertartási engedély Szeged város Főkapitányi Hivatala pecsétjével (1849 180iksz.), 1861. Hátoldalán a tanácsi hivatkozás iktatószámai: 1093/'862. % # 13/8; 1975/’862. % # 6/10. (Nem találhatók megaz iratok a szegedi levéltárban.) - MFM Irodalomtörténeti gyűjt., ltsz.: 2015. 33. 2. 115 MNL CSM Levéltára, Szeged Piarista Gimnázium 1862/63 évi Névjegyzéke, I—IV. Oszt. (30. köt.) 33. sorszám: „Jóó Ferenc 12 éves." 116 Lásd a Csongor-hagyatékban Mijó Ilona 1958. évi visszaemlékezéseinek följegyzéseit. — Mijó Ilona Rozália Dvorzsák Antalné (Szeged, 1890. márc. 7. -?) Dankó Pista anyai unokahúga volt: az özvegy Mijó Annának (sz. 1847) - Mijó Rozália (1839-1908) húgának - házasságon kívül született gyermeke. 1900- tól a Dankó-Joó házaspár fogadott lánya. 262
