Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Művészettörténet - Nátyi Róbert: "Kíváncsi vagyok, mikor és hol lesz nekem még oly szép és jó az életem, mint most volt ez az év itten,!" Buday György római időszaka
Nátyi Róbert Buday György római időszaka különálló fametszet (Csaplár 1995,18). A Szentpál Olga mozgásművész-csoport tagjával Az ember tragédiája legendássá vált Dóm téri bemutatója kapcsán ismerkedtek meg. Kettőjük elfoglaltsága, a sok külföldi és hazai fellépés, illetve Buday összetett fametszői és szervezői tevékenysége miatt alig tudtak találkozni egymással.8 Ezekben az években Buday fametszetein - a Boldogasszony búcsújától kezdve az Arany balladákon keresztül a Székely népballadákig - sorra megjelent a Lillát idéző szimbolikus nőalak [Csaplár 1995, 18). A L'annunziazione umana jelképes búcsú Lillától, hiszen az után már nem találkoztak egymással, bár a sors különös fintora, hogy mindketten Angliában - Lilla Seiber Mátyás [1905-1960) zeneszerző feleségeként, Buday 1956 után szanatóriumi magányában - élték le későbbi életüket. A grafika hátterében jellegzetes itáliai tájat láthatunk, a hegyek lábánál megbúvó ódon, középkori városokkal, az ég felé, felkiáltójelként mutató csúcsos ciprusokkal, melyek a sötét égre rajzolják sziluettjüket. Valószínűleg erről a metszetről írta találóan a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumánaktagja, Baróti Dezső (1911-1994) egyik levelében, hogy: „A két lányt ábrázoló képed gyönyörű: latin levegőt érzek benne."9 A jeles irodalomtörténésznek, a szegedi egyetem későbbi rektorának átvitt értelemben is igaza volt, hiszen Buday kompozíciói Olaszországban oldottabbá, valóban levegősebbé váltak, amivel párhuzamosan nagyobb dúcokat kezdett el munkába fogni. A már említett Kner levelezésből viszont megtudhatjuk a gyakorlott nyomdász véleményét, pontos kritikáját is, amely kettőjük elmélyült, 8 Buday György és Bauer Lilla között folyamatos és igen intenzív levelezés folyt. Az MFM gyűjteménye is jó néhány idevonatkozó levelet őrzi, köztük az itáliai korszakából datáltakat is, amelyek tartalmuknál fogva nehezen illeszthetőek be jelen tanulmány keretébe. A Buday-Bauer levelezés szövegkorpuszát évtizedek óta tartó kutatásaira alapozva Varga Katalin készíti, amely megjelenése után fontos forrása lehet a Buday kutatásnak is. A 2017-es szegedi konferencián a témában elhangzott előadásának szerkesztett változata a kolozsvári Dolgozatok című EME-évköny vben sajtó alatt van. 9 Gépelt levél utóirattal, benne autográf levél Baróti Dezsőtől, illetve Gáspár Zoltántól. 1937.08.29. MFM Irodalomtörténeti gyűjtemény ltsz.: 2005.194.51. közvetlen kapcsolatára is jellemző adalékul szolgál. „Szokott őszinteségemmel megírom, hogy nem tartom egyenletesnek ennek a lapnak a technikáját, egyes helyeken a sraffura, illetve helyesebben textúra túl finom, túl sekély és túl aprólékos az egésznek méreteihez és léptékéhez képestsfőként más részletek textúrájához képest. Ezenkívül egyes részek az árokban túl keményen jönnek, s nem árnyéknak, hanem az ábrázolásból kiütköző foltoknak hatnak. Az az érzésem, hogy ebben a nagy léptékben keveset csináltál még s gyakorolnod kellene ezt, dacára a vele járó nagyobb költségeknek, mert itt egyes részletek kidolgozása több részletezést kíván a léptéknél fogva, mint a kisméretű lapokon, tehát kevésbé lehet egyes dolgokat leegyszerűsíteni, vagyis stilizálással megoldani. Itt van éppen az olyan eset, amikor a stílusod továbbfejlesztésén kell dolgozni, s amilyen esetekre személyes beszélgetésünkkor céloztam."10 Szintén az itáliai ég alatt készült a Torzó című, és talán az egyik legfontosabb, az összegzésnek és vallomásnak is beillő Primavera Italiana. A Primaverá-n megint hangsúlyosan Bauer Lilla könyöklő, mosolygó figurája jelenik meg az időtlenséget sugárzó, derűs mediterrán táj színpadán. A kép jobb felső sarkában térdeplő, imádkozó angyalok figurája le sem tagadhatná a reneszánsz tradícióhoz való kötődését. Buday grafikáinak stílusa a korábbiakhoz képest lényegesen megváltozott. Az arcok hangsúlyosabbá válnak a kompozícióban, az anatómiai pontosságra, a plasztikus hatásra jóval nagyobb figyelmet fordít a művész. A múzeumokban töltött idő, a klaszszikus műalkotások tanulmányozása nem múlt el nyomtalanul. Buday grafikái kiérleltebbekké, egyben festőibbé váltak, de megőrizte korábbi munkáságának legfontosabb sajátosságait, drámai hangszerelését, és a képszerkesztés feszes konstrukcióját. Maga az alkotó - évtizedekkel később megjelent önéletírásában - a következőképp értékelte utazása jelentőségét pályája alakulásával kapcsolatban. „... a határozottan népi ihletettség 1936 végén és 1937-ben szélesedett ki egyetemesebben 10 Kner Imre autográf levele Buday Györgyhöz, 1937.07.20-i keltezéssel. MFM Irodalomtörténeti gyűjtemény ltsz.: 2002.38.42. 225
