Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Köszöntők, megemlékezések
In memoriam Boldizsár Péter (1947-2017) Berta Adrián 1947. július 13-án született Balassagyarmaton. Édesapja Boldizsár Pál hivatalnok, főkönyvelő, édesanyja Fekete Mária szövőnő volt. 1961- től a szécsényi Mezőgazdasági technikumba járt, ahol 1965-ben érettségizett és megtanulta, hogy „hogyan nem szabad földet művelni Magyarországon.” Diákévei alatt Farkas András festőművésznél tanult grafikát. A középiskolát követően egy rövid ideig rakodómunkásként dolgozott, illetve szerződéssel többször részt vett Palóc Múzeum ásatásain, többek között Gádor Judit nógrádi várfeltárásain is. Ebben az időszakban Balassagyarmaton kitanulta a műbútorasztalos szakmát és az ott akkor nemrég alakult bútorgyárban helyezkedett el. 1968-ban besorozták a határőrséghez. A leszerelése után, 1971-ben költözött a fővárosba, ahol Budapesti Történeti Múzeumban kapott állást, Zolnay Lászlóhoz került, akit a későbbiekben is mindiga mesterének tartott. Először a budakeszi úti pálos anyakolostor ásatásán vett részt, majd onnan került a budai vár feltárására, ahol tagja volt a gótikus szoborleletet megtaláló és feltáró csapatnak. Itt kezdték el érdekelni a középkori kerámiák, amelyekről Zolnay felkérésére ekkor írta az első tanulmányait (budai vár Árpád-kori kerámiái, 14. századi desztilláló készülék], 1972-től készített rajzokat régészeti tanulmányokhoz és kötetekhez. 1975-ben járt először Görögországban, aminek a hatására elkezdte érdekelni a neolitikum. Ekkor kereste fel Horváth Ferenc Hódmezővásárhely-gorzsai ásatását, aminek ezt követően több mint tíz évig állandó munkatársa lett. Itt ismerkedett meg a szintkövetéses rétegtani feltárással, amit sikeresen alkalmazott későbbi munkái során. Alapító-, és kuratóriumi tagja lett a Gorzsa Régészeti Alapítványnak, ami szerény támogatással biztosította a feltárások folytatását 1992 és 1996 folyamán. Részt vett Horváth Ferenccel a Tápé-lebői, Hódmezővásárhely-kökénydombi és Szegvár-tűzkövesi újkőkori települések feltárásain is. Még Balassagyarmaton került kapcsolatba a színjátszással, az ottani irodalmi színpad révén. A fővárosba költözése után aktívan kezdett foglalkozni a színészettel is. Több betiltott darabban játszott, többek között Gáli Jószef Szabadsághegyében is. Az 1970-es évek elején Dévényi Róbertnél tanult rendezést, majd azt követően 1975-től lett a székesfehérvári Videoton Művelődési Ház rendezője és a magyar nem hivatalos színjátszás egyik meghatározó alakja volt. Híres rendezései között Mihail Bulgakov, Dieter Forte, Hriszto Botev, Boris Vian, Georg Büchner, Jan Werich, Jirí Voskovec, Slawomir Mrozek, 19
