Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Néprajz - Vukov Anikoó Veronika: Népi gyógyászati adatok a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárában IV.
Népi gyógyászati adatok a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárában IV. Vukov Anikó Veronika Topolya népi gyógyászai adataival folytatódik a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárának népi gyógyászati vonatkozású áttekintése. Zöldy Pál Hiedelem, babona Topolyán az 1900-as évek táján című gyűjtését mutatom be. Zöldy Pál 1889-ben született Topolyán. Az öt elemi osztály elvégzése után a Topolya környéki tanyákon kanászként, cselédként, béresként dolgozott. A hatodik elemi osztályt magánúton végezte el, miután a topolyai katolikus plébániát kapott munkát. 1909-től Szabadkán élt, innen vonult be 1910-ben a K. u. K. 86. gyalogezredéhez. 1917-ben, leszerelése után a szabadkai postahivatalnál kapott állást. 1920-ban, mint a Magyar PostaalkalmazottjátkiutasítottákaSzerb-Horvát- Szlovén Királyságból, ekkor költözött családjával Szegedre, ahol postatisztviselőként helyezkedett el. 1957 és 1978 között vett részt az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton; változatos témájú pályamunkáiból az MFM Néprajzi Adattárban húsz található meg. Szinte kizárólag Topolya néprajzával foglalkozott [leginkább saját tapasztalatait örökítette meg) de munkáiban találkozhatunk más, bácskai terepülések adataival is (Raffai 2002). Önálló kötetként Rind Melitta gondozásában jelent meg gyermekjátékokról írt munkája [Rind 2005), cikként az Etnographia és a Bácsország közölte gyűjtéseit, pályaműveit. [Zöldy 1969, Zöldy 2002a, Zöldy 2002b). Hiedelem, babona Topolyán az 1900-as évek táján [adattári szám: 342-72) Keletkezés éve: 1971 Szerző: Zöldy Pál Zöldy Pál az 1971. évi Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra készített munkájának címe is jelzi, hogy népi orvoslási adatait a néphit és a babonák közé helyezte. A Bevezetőben a szerző kifejti, hogy eredeti rendszerező szándéka a hiedelmek és a babonák teljes különválasztása lett volna, de az összegyűjtött anyag sokfélesége miatt ez a vállalás nem lett volna célravezető. Ehelyett az alábbi tematikus csoportok kijelölése mellett döntött: Csecsemő; Szerelem; Luca; Karácsony; Újév; Húsvét; Föld; Hold, csillagok; Szemverés, rontás, boszorkányság; Gyógyítás, halál; Vegyes; Kincséhség; Táltos, garabonciások. Népi gyógyászati adatokkal a „Gyógyítás, halál” fejezeten kívül a „Csecsemő” és a „Szemverés, rontás, boszorkányság” fejezetekben találkozhatunk. „Drága a muzsikaszó meg a patika" - a korabeli mondással érzékelteti Zöldy Pál a topolyaiak viszonyulását a hivatalos orvosláshoz: csak a súlyosabb betegségek, sérülések esetén hívtak orvost és látogatták a patikát. Általában „legelőször a saját tudományt és tapasztalatot vették elő, utána a szomszédasszonyokhoz fordultak, ezután a javasasszonyokat keresték fel a beteggel együtt". A végtagtöréseket kezelő, „gyógyítóhírben álló emberekről” is ír: a törött kezet, lábat zsindely közé szorították a csont összeforrásáig. Ezután a gyógyításra használt „legkülönbözőbb eszközöket, szokatlan dolgokat” mutatja be a Szerző. 145
