Bárkányi Ildikó - Lajkó Orsolya, F. (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2018. Új folyam 5. (Szeged, 2018)
Történettudomány - Szolnoki Zoltán: Gólyospálosi csárdatörténet
Szolnoki Zoltán Csólyospálosi csárdatörténet 1793-as térképen, illetve a Bedekovich-féle 1794- es rajzon még egyaránt kivehető. Ennek oka természetesen lehet Varga Elek térképének eltérő jellege is (hiszen ez inkább közigazgatási térkép], másrészt a korábban jelölt vízfelületek elapadása, jelentőségük csökkenése is. 1857-ből származik utolsó vizsgált dokumentumunk, amely lehetséges, hogy a csólyosi csárda egyes elemeinek újrahasznosítását taglalja. A vonatkozó forrás ugyanis azt a kérdést járja körül, hogy a csólyosi kocsmából kiszedetttéglák alkalmasak-e egy, a „Császári Csődörök’' számára építendő kúthoz? Mint a forrásból kiderül, a téglák megfelelőek voltak: „a Csólyosi korcsmából kiszedett tég la pedig a Császári Csődörök részére építendő kúthoz [...] alkalmasnak találtam".8 9 Kérdés az, hogy a téglák felhasználása jelentheti-e a csárda megszűnését vagy esetleg egy újjáépítés állhatott a háttérben? Ennek jövőbeli megválaszolásához további, még feltáratlan források bevonására lesz szükség. A Csólyos- és Pálos pusztán egykor álló és működő csárdák története több érdekes szempontra hívja fel a figyelmet. Egyrészt felvetődik a két terület térképészeti vizsgálatának fontossága, amelynek folytatása további új történeti földrajzi vagy mikrotörténeti adalékokat eredményezhet, másrészt az ebből kiinduló néprajzi és gazdaságtörténeti kutatások fontossága is. Összességében megállapítható, hogy a területi különállás és az ehhez kapcsolódó viták olyan egyedinek tekinthető helyzetet eredményeztek, amely az elmúlt századok csólyosi, illetve pálosi történetét színessé tette. Rövidítések BKML, Kkfh. L= Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskunfélegyházi Levéltára Web-es forrás http://artortenet.hu/index.php/component/k2/item/150-taller-alapu-penzrendszer-1524-1553-1659 (megtekintve: 2017.08.11.8:30] Irodalom Bárth 2016 Bárth János: Építkezés erőszakos megakadályozása Csólyos és Pálos határán 1765-ben. In: Bánikné Molnár Erzsébet szerk.: Vízöntő. Ünnepi kötet a Jászságról Bathó Edit tiszteletére. Damjanich János Múzeum, Szolnok, 2016. 281-285. Dobrossy 1985 Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1985. Fodor 1995 Fodor Ferenc; Csólyos és Pálos puszta története. In: Uő. szerk.: Csólyospálos. Tanulmányok Csólyospálos történetéről és népéletéről. Csólyospálos, 1995. 79-121. Fodor 2016 Fodor Ferenc: Felsőpálos puszta felosztása. In: Bánikné Molnár Erzsébet szerk.: Vízöntő. Ünnepi kötet a Jászságról Bathó Edit tiszteletére. Damjanich János Múzeum, Szolnok, 2016. 275-281. Rindó 1975 Rindó József: A kondorosi csárda. Békési Élet, 1975/2. 313-331. Papp 2008 Papp József: Hortobágy. Magyar Néprajzi Könyvtár. Debrecen, 2008. Kürti 2003 Kürti László: Jászberény csárdái. A Jász-Nagykun-Szolnoki Megyei Levéltár Évkönyve 18. Szolnok, 2003. 49-95. 8 BKML, Kkfh. L 31. J. 3. Cs.2. Sz.30. 9 BKML, Kkfh. L 31.]. 3. Cs.2. Sz.30. 117
