Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Néprajz
Népi gyógyászati adatok a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárában II. Vukov Anikó írásomban ezúttal makói, apátfalvi és csanád- palotai gyűjtések bemutatásával folytatom a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárának népi gyógyászati vonatkozású áttekintését. Elsőként a témával foglalkozó tanulmányokat mutatom be, majd az adattári dokumentumokban fellelhető gyógyászati adatokat csoportosítom mutatók szerint: a betegségnevek mellett elsőként találhatók azoknak a dokumentumoknak az adattári számai, amelyekben olvashatunk róluk, majd a gyógynövények, illetve gyógyító szerek listája olvasható ugyanígy. Makó és környékének népi gyógymódjaira vonatkozóan 1974 és 2002 között kilenc gyűjtőmunka került a MFM Néprajzi Adattárába. Ezek közül három tanulmány csoportos gyűjtés eredménye (honismereti tábor résztvevői, gyűjtő szakcsoport), hat pedig egyéni szerző (Asztalos P. Kálmán, Szigeti György, Bazsó Dénes, Nagyfalusi Ilona) által folytatott gyűjtés; Sipos István makói néprajzi gyűjtő két pályázatot készített. A szerzők saját visszaemlékezéseik és adatközlőkkel folytatott interjúk során nyerték adataikat. Egy pályázatból kéziratos receptkönyvet ismerhetünk meg. Makó és környező településeinek népi gyógymódjaival több kutató is foglalkozott. Grynaeus Tamás három részletben közölte kutatásait Makó és környéke hagyományos orvoslása /-///. (Grynaeus 2005, 2008/a, 20011) címmel. Kutatómunkájában a MFM Néprajzi Adattárának anyagai is szerepet kaptak. Ezen kívül Makó népi gyógyászatát áttekintő tanulmánya is olvasható a Makó néprajza kötetben (Grynaeus 2008/b.) A Szeged környéki „lappongva gyógyítgató paraszt orvosokat” és tevékenységüket összegző munkájában találtunk ijedséget, szemverést, törést és ficamot is gyógyító paraszt-orvost, de Csanádpalotára, Földeákra, Királyhegyesre, Makóra és Püspökielére vonatkozó gyógyászati adatokat is közölt a szerző. Apátfalva ráolvasásait, ráimádkozással történő gyógymódjait mutatta be Gunda Béla 1936-os tanulmányában (Gunda 1936). A kutató ott hivatkozott Kálmány Lajos gyűjtéseire is. Ifj. Lele József Apátfalva népi gyógymódjairól szóló tanulmányát olvashatjuk a közelmúltban megjelent Néprajzi tanulmányok Apátfalváról című kötetben: a szerző írásában az alábbiakban bemutatandó MFM Adattári anyagaiból is idézett (Lele 2015). Ferenczi Imre Ráolvasások, archaikus népi gyógymódok a Maros mentéről (Ferenczi 1977) című tanulmánya 1977-ben látott napvilágot, Polner Zoltán 1992-es A szülés hiedelmei (Polner 1992) című írásában makói, apátfalvi, kiszombori és földeáki adatközlőket is megszólaltatott. Szintén Polner Zoltán tollából származik az Éganyám, földanyám (Polner 1985) című gyűjtés, melyek ráolvasásaiból egy, a továbbiakban ismertetendő pályázat szerzője is idéz. ADATTÁR Népi hitvilág és orvoslás Apátfalván (adattári szám: 534-74). Keletkezés éve: 1974. Szerző: Szigeti György Szigeti György 1918-ban született Apátfalván. A tanítóképzőt, magyar-történelem és ének-zene szakokat végzett Szegeden. Tanárként és kulturális előadóként dolgozott, miközben fáradhatatlanul kutatta Apátfalva néprajzát. Az önkéntes néprajzi gyűjtők pályázatára 38 pályamunkát küldött el. Mint a megye legeredményesebb helyismereti 337
