Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Közönségkapcsolatok

A Móra Ferenc Múzeum kiállításai 2016-ban Olimpiák a gyűjtő szemével 2016, július 25. - október 2. Kurátor: Szegi László Az olimpiák történetét mutatta be a Móra Ferenc Múzeum kamara kiállítása: a tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítottuk. Látható volt az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, ki­tűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belé­pőjegyeken keresztül is szemléltette az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható volt Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-ban, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető volt még egy Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is. Hűségparipák - Hintalovak a gyerekkortól a felnőttkorig 2016. október 14. - 2017. április 2. Kurátor: Ladó Mária, Tóth Ferenc Hintalovak vették át az uralmat a szegedi Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnoka felett 2016 októberében: több mint 200 hintaló, hintalovas képeslap, fotó, ereklye költözött a Kultúrpalotába. Találhattunk közöttük 1-2 centiméteres dara­bokat, karácsonyfadíszeket, dísztárgyakat és festményeket is. A lovaglásra alkalmas hintalovak között feltűnt eredeti lószőrrel borított egyed és fából faragott, műanyagból készített lovacska is. A tárgyak a világ számos országából származtak: amerikai, kanadai, angol, francia, finn, német példányokat is bemutattunk. A kiállítást Ladó Mária és Tóth Ferenc rendezték saját gyűjteményükből, akik huszonöt éve gyűjtenek hintalovakat. „Moholy-Nagy és a szegedi avant­gárd". Válogatás a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből 2016. november 24. - 2017. április 30. Kurátor: Nátyi Róbert Több szállal is kötődik Szegedhez az egyik legismertebb magyar származású képzőmű­vész, Moholy-Nagy László. Az alkotó Szegeden járt középiskolába, majd a háború után, 1919 augusztusában újra visszatért. Ekkor ismer­kedett meg Gergely Sándor képzőművésszel, akivel úgy döntöttek, hogy külföldön folytatják életüket. Az emigrációhoz azonban tőkére volt szükségük, ezért kiállítást rendeztek Gergely műtermében, hogy az eladott képekből finan­szírozhassák útjukat. Moholy-Nagy közeli barátságot ápolt Juhász Gyulával, így nem meglepő, hogy a '19-es tárlatot a költő nyitotta meg. Ez volt Moholy-Nagy első és egyúttal egyetlen, életében megrendezett hazai kiállítása. Múzeumunk tárlata ezt az eseményt idézi, meg, olyan alkotások is meg­jelennek, melyeket anno bemutattak az 1919- es kiállításon. Moholy-Nagy grafikái mellett Gergely Sándor, Csáky József és Bánszky Sándor műveit is láthatta nálunk 2016-ban a közönség. A „Moholy-Nagy és a szegedi avantgárd" című tárlattal Moholy-Nagy László képzőművész, ipari formatervező halálának 70. évfordulója és a szegedi avantgárd alkotók előtt tisztelegtünk. „Aki a valóság párnáján álmodott" - 150 éve született Tömörkény István 2016. december 9. - 2017. április 30. Kurátor: Krassói Anikó, Vukov Anikó, F. Lajkó Orsolya „Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. [...] Világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz." - Móra Ferenc írt így elődjéről, Tömörkény Istvánról, akinek születése 150. évfordulóját ünnepelte múzeumunk 2016-ban. 410

Next

/
Oldalképek
Tartalom