Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Fári Irén Fényképészek Szegeden a két világháború között Bérmálásifényképek 6 db levelezőlap 60 ezer koronától, 3 db cabinet 60 ezer koronától (SzUN máj. 16.). 1927 Bálozókfigyelmébe ajánlja: díjmentesen készít báli öltözékben bárkinek művészi fényképet és a kész mintaképet rendelési kötelezettség nélkül bemutatja (SzUN jan. 12.). 1929 Auerfényképész műtermét Kárász u. 7.sz. alá helyezte át (SzUN szept. 3.). 1932 Fényképárak 3 db levlap 2 pengő, 6 db levlap 3 pengő hozzá 1 db kabinet 1 pengő (SzUN ápr. 24). 1937 A műtermét a Somogyi u. 24. sz. alá helyezte. 1951 Iparát a Somogyi u. 19. alá helyezte. 1973 86 éves korában Szegeden elhunyt (DM máj. 13). (Tóth 1986,110-113] Bäck Manci (1915-1949] 3. kép : Bäck Manci: A régi Palánk, Szegfű utca 1926 (mfm_t84.18.8]. Bäck Margit (Vágvecse, Nyitra megye 1891 - Budapest, 1989] apja Bäck József fakereskedő, anyja Singer Berta. A család 1901-ben költözött Szegedre, az apa születési helyére. Bäck Manci Budapesten és Bécsben tanult fotografálni. Szegedre a háború kitörése után tért haza, 1915 elején kezdett el fényképészként dolgozni. A szegedi Ipartestület „E" jelzésű lajstromában a 6/1915. sorszámmal szerepel. A Kölcsey utca 11. szám alatti műtermet a Szegedi Napló április 18-i cikke mutatja be: a „Wiener Werkstätte ízlése szerint” berendezett emeleti helyiségekben Chippendale garnitúra, perzsaszőnyegek, könyvszekrény, porcelánok, virágok, biedermeier öltöző fogadta a vendégeket. Nem volt kirakata, nem kereskedelemre, hanem művészi felvételekre rendezkedett be. Kedvenc témája a hajlékony női test, ami a tánc képzetét kelti” (GÖMÖR 2003; APRÓ 2014, 7-15], Az újságokban néhány apróhirdetését lehet csak megtalálni, mégis a város szellemi életének szinte mindegyik kimagasló alakjáról készített művészi portrékat, pl. Juhász Gyula költőről, Gergely Sándor szobrászról, Király-König Péter zeneszerzőről, Mezei Mária színészről. 1921 nyarán házasodott össze dr. Szekerke Lajos városi ügyésszel, leányuk 1924-ben született. Bäck Manci a műtermén kívül is fényképezett. 1926-ban a Dóm tér és a klinikák építése miatt lebontásra kerülő ősi városrész, a Palánk árvíz előtti házait, utcáit örökítette meg hangulatos képein. A Móra Ferenc Múzeumban őrzött nyolc kép - bár Auer Lajos is készített képeket erről a városrészről -, felbecsülhetetlen helytörténeti emlék (Fári - Simoncsics 2013], Bäck Manci 58 éves koráig dolgozott, az 1950-es évek elején a fővárosba költözött leányához.2 Hirdetése 1921-től 1927-ig a Címtárakban a Kölcsey u. 9. sz. alatt találjuk a műtermét, telefon: 803. 1927 Bäck Manci fényképészeti műtermét áthelyezte a Kárász u. 8. szám alá a Rosmann- udvarba (SzUN máj. 8). 1930. évi Címtár ismét a Kölcsey u. 9. sz. alatt jegyzi. 1931 Kárász u. 8. sz. műtermébe tanulólányt fölvesz (DM jún. 20). 1935 Középiskolát végzett fényképésztanulót 2 Bäck Manci lánya, Szekerke Mária (1924-2000) c. egyetemi tanár, a MTA doktora. Bäck Mancil989-ben Budapesten halt meg, Szegeden temették el, de nem a zsidó, hanem a Belvárosi temetőben, férje, Szekerke Lajos (elhunyt 1940) sírjában. Válogatott műveiből előbb Budapesten a Kiscelli Múzeumban, majd 2005-ben Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban nyílt kiállítás. A Holokauszt 70. évfordulója kapcsán megrendezésre került A szegedi zsidóság és a fotográfia című kiállításon, 2014-ben negyedmagával szerepelt. 212
