Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Néprajz
Mód László Mert művész a gölöncsér." A szentesi kerámiaközpont a 19-20. században 1870] Molnár Lajosnál, Musa Dániel (sz. 1874. július 11.) Musa Istvánnál, Ácsi Kovács Lajos (sz. 1877. március 2.) Ácsi Kovács Sándornál, Csányi Flórián (sz. 1881. május 23.) ifj. Csányi Antalnál, Ácsi Kovács Imre (sz. 1882. szeptember 29.) Ácsi Kovács Sámuelnél, Gyarmati András (sz. 1882. október 20.) Gyarmati Andrásnál, Ácsi Kovács Sándor (sz. 1884. szeptember 4.) Ácsi Kovács Sámuelnél, Berényi László (1914. december 4.) Berényi Bálintnál és Szilágyi János (1926. szeptember 1.) Szilágyi Józsefnél tanulta meg a mesterség alapfogásait. Ahogyan már említettem, akadtak ellenpéldák is, azaz az agyagművesség nemcsak e speciális kézműves-tevékenységgel foglalkozó családokon belül öröklődhetett. Berényi Bálint (sz. 1876. augusztus 31.) 1901 és 1902 között nemcsak Ácsi Kovács Sámuelnél töltötte tanoncidejét, hanem be is házasodott a famíliába. Csákó Lajosnak (sz. 1869. július 1.) Ácsi Kovács Sándor volt a mestere Meleg Gyulához (sz. 1892. május 18.) hasonlóan, aki 1905 és 1908 között sajátította el az agyagművesség fortélyait. Az agyagiparosok képzésében Varga Imre is jelentős mértékben kivette a részét, hiszen nála tanult Tóth Lajos (sz. 1873), Csák József (sz. 1871), Balogh György (sz. 1885. május) és Bokor Lajos (sz. 1883. június 17.) is. Az agyagiparosok szervezetei A szentesi agyagiparosok viszonylag későn próbálkoztak érdekvédelmi szervezet alapításával. 1846. január 31-én tárgyalta a tanács azt a kérelmet, amelyben a helybeli korsósok és a tálasok azt szerették volna elérni, hogy az elöljáróság nevezzen ki egy felügyelő biztost, aki a rendre ügyel, és elvégezi a befizetendő járandóság behajtását. Az illetékesek azzal indokolták a kérés elutasítását, hogy a korsósok nem rendelkeztek céhszabályzattal.30 A határozatra reagálva februárban az iparosok újabb beadvánnyal próbálkoztak. Ezzel azt szerették volna elérni, hogy amíg a privilégiumaikat felsőbb helyen jóvá nem hagyják, addig a helyi elöljáróság engedélyezze számukra az általuk összeállított 30 MNLCsMLSzLV.A. 102.a. 21.Tjgyk. 1846.január31.719. társulati szabályzatot.31 E kései erőfeszítés úgy tűnik azzal magyarázható, hogy a településen működő korsósok és tálasok száma feltehetőleg csak az 1840-es évekre emelkedett olyan mértékben, hogy önálló érdekvédelmi szervezet létrehozására tegyenek kísérletet. Az iparosok társulatnak nevezték saját közösségüket, melynek alapszabályait öt pontban foglalták össze. Az első három rendelkezés az inasokkal foglalkozik. A szabályzat éles különbséget tesz az idegen származású inas, illetve valamelyik társulati tag mesterséget elsajátítani óhajtó fiúgyermeke között. Előbbit három év tanulást követően három év vándorlásra kötelezték. A szabályzatot áttekintve azt láthatjuk, hogy a szentesi korsósok számára a megfelelő meny- nyiségű agyag előteremtése központi kérdésnek bizonyult. A városi tanács részére befizetett haszonbért az iparosok összeadták, éppen ezért a pénz befizetését megpróbálták szigorúan ellenőrizni. Az adósok ellen peres eljárást akartak indítani. A szabályzat az elhalálozott tagok temetéséről is külön rendelkezett, és előírta azt, hogy minden tagnak kötelező tiszteletét tenni, azaz személyesen is megjelenni a szertartáson.32 A szentesi agyagiparosok betagolódtak a helyi ipartársulat, illetve ipartestület kereteibe, ahol különálló szakosztályt alapítottak, és tartottak fent. 1925. március 24-én az ipartestület közgyűlése elfogadta az alapszabályaikat annak ellenére, hogy a tagság ekkor már nem érte el a 20 főt. A kérvényt Berényi Bálint, Szilágyi József, Cs. Kovács László, Csákó Lajos, Ácsi Kovács Sándor, Sarkadi Fazekas Imre, Berényi László, Rácz János, özv. Csák Józsefné és Mazura Vilmos írta alá.33 1936-ban az agyagipari szakosztály elnöki tisztségét Berényi Bálint látta el, aki mellett alelnökként Ácsi Kovács Sándor tevékenykedett. Az iparosok saját soraiból tanoncvizsgáló bizottságot alakítottak, amelynek a legfontosabb feladata a mesterséget elsajátítani kívánó tanulók munkáinak az értékelése volt. 1927-ben az elnöke Ácsi Kovács Sándor, az alelnöke Rácz János lett, a tagságot az említett iparosokon 31 MNL CsML SzL V. A. 102. a. 21. Tjgyk. 1846. február 26. 32 MNL CsML SzL V. A 102. b. 33. Tan. ir. 1845/46. 719. 33 MNL CsML SzL IX. 205. 34. Szli. Kszaji 1940. február 12.92. 295
