Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Osváth - Fórizs - Szabó - Bajnóczi Vaskori üveggyöngyök régészeti és archeometriai kutatása műhely-/nyersanyagspecifikus szennyezőt sem mutattunkki, így a hatgyöngy alapüvegét egyelőre nem tudtuk gyártóközponthoz rendelni (Caley 1962; Fórizs et al. 2012,113). Színezők Opak fehér A p-X R D elemzéssel a Szolnok 3 egy pávaszemének fehér díszében kalcium-antimonát (Ca2Sb206) szemcsék jelenlétét mutattuk ki, melyek a színért és az átlátszatlanságért egyaránt felelősek (6 tábla/1. ábra). A váci gyöngyöket csak kézi XRF eljárással vizsgálhattuk, melyeknél a fehér díszek mérése a mérőablak méretéből fakadóan pontatlan volt, továbbá csak a kémiai összetételt ismerjük (7. tábla/1-2). így utóbbiaknál a nagyobb CaO tartalom (7-9%) és a 0,2-0,7%-os Sb203 tartalom alapján feltételezzük a kalcium-anti- monátos színezést. A kalcium-antimonátos színezést bizonyítottan kb. a Kr.e. 15. századtól alkalmazták a Közel-Keleten (Brill 1970,122). Mesterséges pigmentről van szó, melyet kétféleképp állíthattak elő: 1, az elterjedtebb nézet szerint a kalcium tartalmú üveghez antimont adtak, mely az olvadék hűlése során (azaz in situ) a kalciummal kalcium-antimonát kristályokat képez (Duckworth et al. 2012, 2145), 2, előre elkészítették a színezéket (Lahlil et al. 2010, 1). Különösen fontos a készítés módjának felismerése és megkülönböztetése, hiszen műhelyek azonosítására is alkalmas lehet. A későbbiekben a tervezett mikroszöveti vizsgálatok segítenek majd kideríteni, hogy melyik módszert alkalmazták a három gyöngytípusnál. Kék A dudoros, orsó alakú és egyszerű szemes gyöngyök díszei, ill. alaptestei sötétkék színét a kobalt és a réz - gyöngyönként közel azonos mennyiségű - együttes jelenléte okozza (7. tábla/2). Ez a kombináció bizonyítottan már a Kr.e. 2. évezred közepétől használatos (Smirniou-Rehren 2013, 4742). Történelmi üvegekben együttes előfordulásukra ismerjük az egyiptomi Új Birodalom idején készült üvegek, a késő bronzkori mükénéi üvegek (Smirniou- Rehren 2013,4741), néhány kora vaskori itáliai üveggyöngy (Arletti et al. 2010, 710; Polla et al. 2011,143-144; Olmeda et al. 2015, Table 2),9 valamint a kelta üvegkarperecek példáit (Haevernick 1960, 12-13; Girdwoyn 1986, 207; Frána et al. 1987, 75-81; Wobrauschek et al. 2000, 33; Roymans et al. 2014, 222). Egy Fekete-tenger melléki görög kolónia, Apollonia Pontica (Bulgára) előkerült üveggyöngyeinek kékjét is elsősorban Co és Cu jelenléte okozta (Lyubomirova et al. 2014, 9-10).10 A kelta üvegkarpereceket kutatókkal egyetértésben a kettős elemhasználat szándékosságát feltételezzük (Haevernick 1960,13; Henderson 1985,278; Roymans et al. 2014,222), okát pedig a kobalt és réz egy ásvány társulásban előforduló, tudatosan keresett nyersanyagában gondoljuk. Mért szennyezők híján a nyersanyag forrását egyelőre nem tudtuk azonosítani, de számos lelőhelye lehet Eurázsia területén (Bouladon 1989, 68; Smirnov 1989, 393-394; Zuffardi 1989, 233-241; Hall-Jablonszkij 1997, 373; Gliozzo et al. 2012, 327), és nem zárhatjuk ki az Apollonia Pontica-i gyöngyök kék színének nyersanyagáéval közös provenienciát sem. Opak sárga p-XRD analízissel a Szolnok 3 gyöngyben az átlátszatlan sárga színt létrehozó ólom-antimonát (vagy ólom-pyroantimonát, Pb2Sb207) szemcséket határoztunk meg (6. tábla/2. ábra). Emellett a mikroszondás mérés az Pb és Sb mellett jelentősebb mennyiségű vasat is kimutatott a zárványokban (8. tábla/2). Az üvegmátrix világos és sötét sávokra tagolódott, bennük több-kevesebb, vonalak mentén elhelyezkedő, amorf, heterogén, porózus zárvánnyal. Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a sötét sávokban kevesebb volt a szemcse, amit az üvegmátrix kisebb ólom tartalma is alátámasztott. Emellett a Szolnok 1 minta visszaszórtelektron-képe legsötétebb sávjának (4. tábla/l/a ábra) - amely szabad szemmel is szürke színű - 0,6-3,1%-os PbO mennyisége az eredeti, színtelen üveg kezdeti 9 Nagyobb vastartalom mellett. Polla et al. 2011,143-144. 10 De Fe-t is kimutattak. Lyubomirova et al. 2014,9-10. 86
