Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Terepbejárások, leletmentések és feltárások Tar-Sztúpa alatti rész (Nógrád megye) B, Sz, K 2017. szeptember 28. és 2017. október 27. között a Tar-Sztúpa alatti rész lelőhelyen 5917 m2 felületen végzett feltárást a Móra Ferenc Múzeum. A feltárást a 21. számú főút négynyomúsítása tette szükségessé. A lelőhely eddig ismeretlen volt, régészeti megfigyelés során került elő, Nógrád megyében, Tar község közvetlen közelében. A lelőhely egy ÉNy-DK-i irányú, hosszúkás dombháton terül el. Összesen 46 régészeti jelenséget tártunk fel, melyeknek többsége gödör, de előkerült néhány urnasír, több nagyméretű árok, valamint egy halotti máglya is. A lelőhely több korszakú, de egyértelműen a késő bronzkor (Kyjatice-kultúra) dominált. Emellett a két nagyméretű árok igen hosszú időn át használatban volt, a késő bronzkor után a szarmata korban is, valamint előkerült két középkori jelenség (egy épület és egy gödör] is. A Kyjatice-kultúra halotti máglyája több, mint 10 méter hosszú és közel 3 méter széles volt. Hossztengelye ÉNy-DK-i irányú és a DK-i fele összeér az urnatemetőt kerítő árokkal. A metszetében egyértelműen látszott, hogy a 30-40 cm vastag fekete égésréteget az egyes hamvasztási ciklusok után a temetőkerítő árokba húzták bele. A máglyában rengeteg leletet találtunk, főleg kerámiát, egész apró darabokban. A hőhatástól felrobbantak az edények, sok közöttük az égett, sőt olvadt töredék is. Az objektum aljában több emberi vázrész szóródott szét (gyermekkoponyák, sípcsont, combcsont], de mind kb. 20-25 cm-el az égett réteg alatt helyezkedtek el és egyiken sem láttunk égésnyomot. A lelőhely Ny-i része a késő bronzkori urnatemető, melyet hatalmas, 90 méter átmérőjű körárok övezett. Összesen kb. 10-12 urnasír nyomát sikerült megfigyelni. A temetőárok mellett a telepkerítő árkot is megtaláltuk, mely 43 méter hosszan futott keresztül a szelvény középső részén. Innen többek között előkerült egy apró állatfigura (szarvasmarha] is, majdnem ép, csak az egyik szarva és a farka törött le. A késő bronzkor után a szarmata korban is használták a két nagy árkot, ebben az időszakban kb. 30-50 cm mélységig tisztították ki őket. A két előkerült középkori objektum közül az egyik valószínűleg épület volt, a másik pedig a hozzá tartozó gödör. Feltárás munkatársa: Litauszki Zoltán (szakmai munkatárs] Keresztes Noémi Ninetta - Litauszki Zoltán Hódmezővásárhely, Aranyági halom (Csongrád megye) Ő, Sz A 2016-os év őszén megkezdett Hódmezővásárhely Északi elkerülő munkálataihoz kapcsolódó töltés építések, több homokbánya megnyitását is szükségessé tette. Emiatt megnyitásra került a Hódmezővásárhely XIII. homokbánya is. Amelynek szinte egész területén egy hatalmas méretű összefüggő lelőhely (Hódmezővásárhely, 529.1előhely-Aranyági-halom] van nyilvántartva az Örökségvédelmi hivatal adatbázisában. A bánya engedélyeztetése során a hivatal próba és megelőző feltárást írt elő a bánya egész területére. Amely ekkor összesen 162 630 négyzetméteres területet jelentett. Amelyet 2017 májusában további 68 036 négyzetméterrel bővítettek, egy engedélymódosítás során. A feltárandó terület így összesen 230666 négyzetméternyi területet tett ki, ebből a Móra Ferenc Múzeum 2016. november 28. és 2017. augusztus 16. között, több megszakítással összesen 207 211 négyzetméteres területen végzett próba és megelőző feltárást. Az ásatás megkezdése előtt elvégzett geofizikai felmérés és terepbejárások a területen egy igen ritkás szarmata települést nyomait vetítették előre, azt is inkább csak a bányaterület középső és nyugati részére. Ezzel szemben a próbaásatások megkezdése során már az első napon több szarmata sír és körárok foltja jött elő a bánya délkeleti részén ezek után több ponton is szondázva a bánya keleti felét bebizonyosodott, hogy több kisebb üres részt leszámítva, a területen egy igen nagy kiterjedésű több sírcsoportból álló szarmata temető található. Ezek után megkezdtük a szondaárkok összenyitását és a megelőző feltárást. Amelyet rendkívüli módon nehezített a téli fagyos időjárás, de mivel kitermelés szinte párhuzamosan haladt a feltárással, szorosan 406
