Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Terepbejárások, leletmentések és feltárások az Előzetes régészeti dokumentáció II. fázisának [továbbiakban: ERD II.] készítéséhez kapcsolódóan. A próbafeltárás során 8 kutatóárkot nyitottak meg, melyekben összesen 2 objektum foltja jelentkezett. SNR 1/OBNR 1 gödör recens jelenségnek bizonyult, SNR 2/OBNR 2 árok egy rövid szakasza esett az egyik szondába, kora leletanyag hiányában ismeretlen volt. 2016-ban az ERD II. alapján a régészeti megfigyelés keretében végzett bontómunkára javasolt, 6462 m2 nagyságú területen került sor humuszolásra, mely alatt SNR 2/OBNR 2 árok folytatásán kívül egyéb régészeti objektum foltja nem volt megfigyelhető. A régészetileg érintett 740 m2 nagyságú területen a humusz vastagsága 65-85 cm volt, alatta sárgásbarna, agyagos altalaj jelentkezett. SNR 2/OBNR 2 objektum foltja 35,5 m hosszan, ÉNy-DK-i irányban húzódott keresztül a nyomvonalon. Az objektum betöltése alapján régészeti korú volt. Bontáskor a próbafeltáráson kibontott rövid szakaszához hasonlóan végig kettős tagolásúnak bizonyult. Szélessége 138-240 cm, mélysége 18-54 cm között változott. Betöltéséből állatcsont került elő, kormeghatározásra alkalmas leletanyagot nem találtunk. A feltáráshoz a kézi földmunkát a DÉLÚT Építő és Bányászati Kft. biztosította. A geodéziai felmérést az Móra Ferenc Múzeum geodéziai csoportja végezte el. Löffler Zsuzsanna Mórahalom-Babarci-tanya (Csongrád megye) Ő, Sz, K 2017. március 7-14. között Mórahalom, Mátyás király körút [Batthyány Lajos - Bástya sor között] útépítés beruházáshoz kapcsolódóan megelőző feltárást végeztünk a lelőhelyen. A feltárási terület Mórahalom belterületének ÉK-i határa mellett helyezkedett el. A feltárás során összesen 2972 m2 nagyságú terület került humuszolásra, melyből 2484 m2 bizonyult régészeti szempontból pozitívnak. Az ásatás területén 14 régészeti jelenséget figyeltünk meg, melyek 13 objektumhoz tartoztak. A humuszréteg vastagsága a területen mindössze 2 5-40 cm között volt. A vékony humuszréteg miatt a lelőhelyet a talajművelés erősen megbolygatta, több helyen feltehetően elpusztította, erre utalt az ásatási területet övező, szántott földterületről előkerült jelentős mennyiségű kerámia is. Humuszolás után az objektumok foltjának észlelési szintjén a talajművelés nyomai mindenütt megfigyelhetőek voltak az altalajban, keresztülvágva az objektumokat. A feltárás területén több, a régészeti jelenségeket vágó recens beásást is azonosítottunk (gödrök, árkok és kerítés cölöphelyei], melyek betöltésében tégla- és esetenként betontörmelék, valamint modern kerámiatöredékek látszottak. A terület közepén ÉNy-DK irányban egy 2012-ben épített szennyvízcsatorna futott végig, mely szintén vágta az objektumok jelentős részét. A többszörös bolygatás miatt az objektumok többségénél csak azok kis részletét tudtuk kibontani. A régészeti jelenségek közül egy árok őskorinak (SNR 13/ OBNR 13], két árok és négy gödör szarmatának (SNR 4/OBNR 4, SNR 6/OBNR 6 és SNR 1/OBNR 1, SNR 2/OBNR 2, SNR 7/OBNR 7, SNR 9/OBNR 9], két árok középkorinak (SNR 10/ OBNR 10, SNR 11/OBNR 11] bizonyult. A további régészeti jelenségeket kormeghatározásra alkalmas leletanyag hiányában ismeretlen korúként dokumentáltuk. A feltárás legérdekesebb objektuma SNR 10/ OBNR 10 középkori karámárok volt, mely eredetileg háromkaréjos formájú lehetett. Sajnos az objektumota szennyvízcsatorna keresztülvágta, valamint a humuszréteg a terület ezen részén volt a legvékonyabb, így az objektum egy része elpusztult, csak két karéja volt megfigyelhető. A leletanyag a Móra Ferenc Múzeumba került elsődleges feldolgozásra. A feltárás résztvevői: Sztankovánszki Tibor, régész (szakmai munkatárs], A kézi földmunka elvégzéséhez a bontómunkásokat Mórahalom Város Önkormányzata biztosította. A geodéziai felmérést a Móra Ferenc Múzeum végezte el. Löffler Zsuzsanna 403
