Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Terepbejárások, leletmentések és feltárások temetkezésekjelentik.Akésőbbihorizontsírjaiban S-végű karikák, 11. században elterjedő gyűrűk fordultak elő. Viszonylag nagy számban kerültek elő a temető teljes területéről leletanyag nélküli temetkezések, amelyek azonban valószínűleg összefüggnek a mezőgazdasági művelés okozta erőteljes bolygatásával és az egészen kicsi gyermekek magas számarányával. Érdekeség, hogy eddig sem a jelentős mennyiségű fémkeresős leletanyagban, sem pedig a feltárt temetkezésekben nem fordult elő érme. Miután a sírok tájolása meglehetősen változatos, további vizsgálatok szükségesek a temető különböző időhorizontjainak, a temetkezési szokások és leletanyag alapján történő elkülönítésére. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a lelőhely K-i végén található kiemelkedés [halom] D-i felén egy nagyobb sírszámú, 10-11. századi temető fekszik. A területen eddig végzett munkánk során nagy mennyiségben, a szántásból begyűjtött fémanyag mellett feltártunk 2 késő rézkori, kora bronzkori temetkezést [Jamnaja- kultúra], valamint a 10-11. századi temető 43 temetkezését és 3 sírmaradványát. A temető feltárásának folytatása több okból is fontos lenne a kutatás számára. Egyrészről a mezőgazdasági művelés, valamint a természetes erózió tovább pusztítja, roncsolja a temető sekélyebben fekvő sírjait. Másrészről Földeák és Makó tágabb környezetéből, de gyakorlatilag a Magyarországra eső teljes Maros völgy É-i sávjából is meglehetősen kevés, a korszakhoz tartozó lelőhelyet ismerünk. Ráadásul ezek többségénél csak töredékes adatok állnak rendelkezésünkre, amelyeknél sok esetben a feltárást nem szakember végezte. Jól megfigyelt és dokumentált, teljes egészében feltárt temető még hiányzik a térségből, amely nélkülözhetetlen lenne a szomszédos területek [pl. Maros völgyének D-i része] temetőinek összevetésével. Feltárás munkatársai: Olgyay János és Papp László, régésztechnikusok. A geodéziai felmérést a Móra Ferenc Múzeum, míg a terület fémdetektoros vizsgálatát Barczánfalvi Csongor, Olgyay János, régész- technikus és Sóskúti Kornél, régész végezte el. Benedek András - Varga Sándor Dóc 2. lelőhely (Dóc, Erzsébetligeti-csatorna) (Csongrád megye) R, Á, I A Dóc, 0160 hrsz-ú ingatlanon tervezett gabonatároló épület építése kapcsán 2017. május 8. - 2017. május 12-e között próba, majd 2017. június 7. - 2017. július 13-a között megelőző feltárást végeztük Dóc 2. lelőhely [Dóc, Erzsébetligeti- csatorna] [azonosító szám: 20593] területén. Feltárás a tervezett raktárépület [68x28 méter] és az épületet három [Ny, D, K] oldalról körbeölelő út területén történt meg. Az 40-150 cm között váltakozó humusztakaró alatt a sárga homokos és a sárgásbarna homokkal kevert agyagos altalajon 151 stratigráfiai egységet figyeltünk meg, melyeket 115 objektumhoz rendeltünk. A lelőhely feltárással érintett, le- humuszolt területe elérte a 2119 m2-1. A lelőhely feltárása során 2 épület, 110 tároló verem, 1 agyagnyerő gödör, 2 katlankemence, 3 sütőkemence, 17 cölöphely és 4 árokszakasz került elő. Korszak meghatározó leletanyag szinte az összes objektumból előkerült, melyeket a késő rézkorhoz [Báden-kultúra] és az Árpádkorhoz kötöttünk. A lelőhely egy ÉK-DNy-i irányú, természetéből markánsan kiemelkedő magaspart területén helyezkedik el. A munkálatokat a tervezett raktár- épület DK-i végén kezdtük meg, ahol nagyon sűrűn késő rézkori településobjektumokat találtunk. Ez az objektumsűrűség a teljes magasparti részen érzékelhető volt. Kivételt képez a raktárépületet három irányból körbefogó út, melynek ÉNy-i és DK-i szakasza teljesen negatív volt. A Báden-kultúra objektumaiból nagy meny- nyiségben és nagyon jó állapotban jelentkeztek a tipikus késő rézkori edénytöredékek. Ezekből a gödrökből szintén nagy mennyiségben kerültek elő állatcsontok maradványai, belőlük készült csonteszközök és kagylók töredékei. Öt méhkas alakú gödör alján teljes szarvasmarha váz feküdt. A fent említett korszak mellett négy Árpádkori objektum feltárását végeztük el, melyeket részben a rézkori objektumokra ástak rá. A lelőhelyen kettő, téglalap alakú, félig földbe mélyített épület [33., 114. objektum] került elő. Mindkét ház oldalának alján alapozási árkot, 401
