Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Terepbejárások, leletmentések és feltárások számban kerültek elő a nagyméretű, kerek alaprajzú, méhkas alakú tárolóvermek. Ezen a részen több helyen a gödrök sűrűn egymásba ásva helyezkedtek el, de más jelenségekkel is gyakran voltak szuperpozícióban. A csomópont III. üteméhez tartozó szelvényrészben feltárásra került néhány nagyméretű gödörkomplexum is, amelyek eredetileg anyagkitermelőként funkcionálhattak. A gödrök mellett feltárásra került három földbe mélyedő épület, két füstölő, három szabadban álló sütőkemence, valamint egy nagyméretű, edényégető kemence. A telepjelenségek között csak kis esetszámban fordultak elő árkok, hosz- szabb-rövidebb árokszakaszok. A feltárt szarmata jelenségek többségéből jelentős mennyiségű leletanyag látott napvilágot. A kerámia mellett, viszonylag nagy számban fordultak elő orsógombok, karikák, kúpos nehezékek. Egy-két gödörben nagyobb arányban került felhalmozásra egykori felszín feletti épületek falának tapasztása, omladéka. Néhány rendkívül kemény, sötétszürke, patics- pöttyös betöltésű gödörből kis mennyiségben őskori leletanyag került elő. Ezekben a gödrökben gyakran a kerámiánál nagyobb mennyiségben fordult elő állatcsont, amelyek között az agancs is megtalálható volt. A településobjektumok mellett 3 szarmata temető kisebb-nagyobb részlete vált ismertté. A csomópont nyomvonalán, az I. ütem területének középső részén, a 2015-ben feltárt 2 szarmata kori temetkezés mellett újabb 6 sírt tártunk fel. A 8 sír közül egy biztosan, egy további pedig valószínűsíthetően körárkos temetkezés volt. Szelvényünk keleti szélén egy további, valószínűleg szintén sírhoz tartozó körárok részlete is előkerült. Az árok által körbevett kerek alaprajzú terület közepe ugyanakkor a már meglévő kerékpárút mellett kialakított vízelvezető árokba esett, így feltételezhető, hogy a temetkezést az árok kialakítása során bolygatták, pusztították el. A rabolatlan sírok viszonylag szórtan, kisebb csoportokra tagolódva helyezkedtek el. Leletanyaguk változatos, a gyermek és női sírokból vas, bronz és ezüstfibulák, karperecek, csüngök, fülbevalók, különböző típusú kerámiaedények kerültek elő. Érdemes kiemelni két felnőtt női temetkezést, ahol a lábszáraknál nagyobb számú, barna és kék színű, üvegből készített gyöngy látott napvilágot. A következő temető az előbbitől mintegy 250-300 méterre délre, a pályatest IV. ütemének meghatározott területén került elő. A feltárt sírok többsége körárkos temetkezés, csak kis esetszámban fordult elő egyszerű aknasír. A sírok jelentős részét (az összes körárkos temetkezést] korabeli rablással bolygatták. Leletanyag tekintetében a korszakra jellemző mellékletek (edények, római érmek], tárgyak (kések, fibulák], viseleti elemek (karnál, lábnál különböző típusú és anyagú gyöngyök] fordultak elő a sírokban. Ez alól csak a 362/309. számú temetkezés jelentett kivételt, amely bár temetkezési szokásait tekintve (tájolás, körárok] jól beleilleszkedett a szarmata kori sírok rendszerébe, leletanyaga teljesen elkülönült azokétól. A sír fej felöli végénél, bolygatatlan helyzetben, hosszúkás, levél alakú vaslándzsa, valamint a férfi egykori pajzsának vasalkatrészei (umbo, a pajzsot merevítő vaslemezek, egyéb vastárgyak] feküdtek. A jobb lábfej sarokcsontja körül, szintén bolygatatlan helyzetben vasból kovácsolt sarkantyú, míg a feldúlt csontok közül, illetve a rablógödörből egyedi díszítésű szíjelosztó karika, nagyméretű övcsat, szíjvég, a másik sarkantyú töredéke és egy római ezüstérme került elő. A leletanyag mellett a sírgödör nagyobb mélysége, valamint az elhunyt csontanyaga, illetve annak termete is a szarmatáktól idegen eredetre utalt. A megfigyeltek alapján a sírban egy szarmata kori (3. század] germán férfi csontváza nyugodott. A 3. temető szintén a főpálya nyomvonalán helyezkedett el, az előbbi temetőtől kb. 200 méter távolságra, a nyugati irányban. A tervezett nyomvonal ezen a részen csak kis részben érintett egy a területen érzékelhető, a környezetéből alig kiemelkedő domb északi szélét. A pályatest déli felén, közvetlenül a szelvényfal szomszédságában egy körárkos, valamint két egyszerű aknasírt tártunk fel. Előbbit teljesen feldúlták és kirabolták, utóbbi sírok azonban rabolatlanok voltak. A területen végzett fémkeresős vizsgálat eredményeként a nyomvonal területéről, a humuszolást megelőzően, a gyökérzóna eltávolítását 398