Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Közönségkapcsolatok
Blockbuster-kiállítás a Vezúv árnyékából. A szegedi Pompeji-tárlat kommunikációs és látogatottsági aspektusai Hegedűs Anita A magyarországi múzeumi életben egyre komolyabb szerepet kapnak a széleskörű érdeklődést kiváltó, úgynevezett „blockbuster” kiállítások, melyek széles tömegekhez szólnak, izgalmas vagy kifejezetten népszerű témákat, történelmi eseményeket dolgoznak fel, kiemelt ismertségű hazai és nemzetközi művészek alkotásait mutatják be. A szegedi Móra Ferenc Múzeum a 2005-ös Chagall-kiállítás óta több olyan tárlatot is életre hívott, melyek ezen kiállítási típusba sorolhatóak (Dali - 2008; Vasarely - 2010; Munkácsy - 2008 és 2012; Csontváry - 2011; A fáraók Egyiptoma - 2014). Ezt a sort folytatva a közgyűjtemény 2016-ban Pompeji-kiállítást rendezett: a Pompeji katasztrófáját bemutató tárlaton bemutatott eredeti tárgyak a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumból érkeztek Szegedre. A tárlat témájának köszönhetően, valamint az eredeti tárgyak, az érdekes installáció és az újszerű kommunikáció segítségével kiemelt látogatottságot ért el: a kiállítást több mint százezren látták Szegeden. A siker hátterében alapvetően az érdekes, sokakat érdeklő téma, valamint az eredeti tárgyak álltak, emellett azonban az újfajta, online kommunikációs lehetőségek, valamint a rendszeres ajándék tárlatvezetések is erősítették a magas látogatottság elérését. A kiállítás utolsó időszakában látogatói felmérést végeztünk, mely során a látogatók elégedettségét, a Móra Ferenc Múzeumról és a kiállításról, kiállításokról alkotott képét vizsgáltuk. Jelen tanulmányban felvázoljuk az újszerű múzeumkép és a blockbuster kiállítások legfontosabb elméleti ismérveit, bemutatjuk a szegedi Pompeji-kiállítás elemeit, vizsgáljuk a tárlattal kapcsolatos, különböző kommunikációs és sajtókommunikációs eszközöket, az ajándék tárlatvezetések rendszerét, a storytelling jelenségét, illetve röviden bemutatjuk a látogatói felmérés legfontosabb tulajdonságait. Célunk, hogy megvizsgáljuk, mely kommunikációs eszközök segítségével lehet egy blockbuster kiállítás erejét növelni, a potenciális látogatói bázist elérni. Emellett célunk bemutatni azt is, hogy a látogatók hogyan vélekednek a megtekintett múzeumról és azok kiállításairól. Múzeumok a 21. században - A blockbuster kiállítások A múzeumok hosszú évszázadokon keresztüli átalakulása vezetett el a látogatóközpontú élménycentrumok létrejöttéig, melyek legfontosabb jellemzője a látogatói kurátorság lett, a látogatói igényeknek való megfelelés (Boddington et al. 2013). Ez a fajta átalakulás az addig leíró jellegű kiállítások helyett az interaktivitást, az audio- vizualitást (György 2003), a történetmesélést (Nielsen 2014), az embert (Ébli 2005) állította a múzeumok, a tárlatok középpontjába. A múzeumok tekintetében is megjelent a „disneyfikáció” jelensége (György 2003): „a múzeumok egyre inkább s egyre-másra a gigantikus szórakoztatóipar, a leisure time industry részévé váltak, médiabeli jelentőségük és megjelenésük lassan szinte egyenes arányban áll egymással” (György 2003,127). Érdemes kiemelnünk az idézet második felét: a média elengedhetetlen szereplője a fogyasztói társadalomnak, ezérta múzeumok törekednek olyan kiállítások és rendezvények megszervezésére, melyek nagy médianyilvánosságot kaphatnak, így sok potenciális látogatót érhetnek 379
