Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Irodalomtörténet
A titok formái: egy nap, két levél Adalékok Móra Ferenc és Kalmár Ilona titkos és hivatalos üzenetváltásaihoz Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin - Vészits Andrea A levél, mint műfaj mindig, minden korban az egyik legfontosabb forrás abból a szempontból, hogy emberi érzéseket, gondolati struktúrákat, a történések mögötti lelki mozgatórugókat tudjuk feltárni. A kiterjedt levelezést folytató Móra Ferenctől jelentős mennyiségű írásos üzenet maradt fenn az utókor számára. A Kalmár Ilonának írott hivatalos és titkos levelek pedig egészen különlegesek: a szövegfoszlányok a hétköznapok rögvalósága mellett titkos szerelmüknek, Móra betegségtudatának és a politikai töltetű kommentároknak rendkívüli lenyomatai. Móra Ferenc Szegedre kerülésének évében vette feleségül Walleshausen Ilonát [1880-1953), öt év jegyesség után. A sokéves ismeretség ellenére két idegen ember kötött házasságot 1902. július 14-én [Mezősi 1979, 74-75). Házasságuk 32 éve alatt Móra Ferenc életében több nő is fontos szerepet játszott, bár ezt maga a család, a kortársak, de még a Móra-kutatók közül is többen gondosan titkolni igyekeztek. Oka érthető, Móra Ferenc írta magának a legszebb családi életet, s emellett írói munkássága, közéleti tevékenysége, népszerűsége oly töretlen volt, hogy akár a kortársak, akár az utókor imázs rombolásként tartották volna számon a valóság felfedését. Móra Ferenc baráti és munkatársi kapcsolatai révén több olyan, jellemzően férjezett asszonyt ismert meg, akikhez egy idő után a baráti szálakon túl gyöngéd érzelmek is fűzték. Ezek az okos, szép asszonyok valamennyien fogékonyak voltak írói, újságírói munkájára, a közéletben betöltött szerepére. Kalmár Ilona, Móra Ferenc legutolsó szerelme, családi barátja, egyben múzsája volt. Kettejüket különleges kapcsolat fűzte össze. Az Aranykoporsó című regény megírása volt a célja Móra Ferencnek, amikor 1932 júniusában Balatonföldvárra utazott. A napi tennivalók, családi és közéleti kötelezettségek alól próbált szabadulni, amikor az éppen üres Zrínyi szálló magányát választotta. Ott találkozott a Panka lányával közel egykorú, kiskunfélegyházi születésű Kalmár Ilonával [1902-1986), aki a szálloda alkalmazottja volt. Összebarátkoztak, és az azt követő hetekben egyre több időt töltöttek együtt. Móra felhagyott írói terveivel, az Aranykoporsó megírása váratott magára. Bár az irodalomtörténet sokáig csak múzsaként, a regény Titjének ihletőjeként emlegette Kalmár Ilonát, számos bizonyítéka maradt annak, hogy kapcsolatuk nem pusztán plátói volt (Lengyel 2014). 1. kép: Móra és Kalmár Ilona; Balatonföldvár, 1932.nyár 273
