Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Bátyai Gitta A Wagner-fürdő segíteni a gőzfürdő tulajdonosa, amikor elhatározta, hogy emeletes faházat épít a fürdő mellé, 18, szoba-konyhás lakással, „intelligens családoknak” hajlékul (Szegedi Napló 1879. júl. 6.). A fürdő azonban nem volt méltó Szegedhez. Hódmezővásárhelynek, Szabadkának is különb, szinte tündérpalotái voltak ekkor (Szegedi Híradó 1880. jan. 24.). Sok panasz volt a fürdőre: kopottak voltak a fölszerelések, ócskák a lepedők, öreg a csővezeték, emiatt sokszor üzemszünet volt. Hat-hét öltöző, mind szűk lyuk, két fakád a szűk hűtőben, egy vegyes tus, hidegverő és gőzterem volt benne. 1880 januárjában Wagnerné asszony elhatározta új gőzfürdő építését. Bauer Henrik műépítésszel terveztette meg (Szegedi Napló 1880. jan. 24). A két utcára néző épületet az Erzsébet rakpartra és az Oroszlán utcára tervezte. Az emeletes házban a földszinten a gőzfürdő és a kádfürdők foglaltak helyet, míg az emeleten lakószobák voltak. Wagnerné Réthly Valpurga azonban 1880. április 23-án, 53 évesen meghalt (Szegedi Napló 1880. ápr. 25.), így a terveket az örökösök mutatták be (Szegedi Napló 1882. márc. 28.). 1882. augusztus 7-én kezdtek hozzá az új fürdő építéséhez. A munkálatok az épület túlsó részén történtek, így az a fürdőzőket nem zavarta (Szegedi Napló 1882. aug. 8.). 1883-ban ismét hidegvíz-gyógyintézet fejlesztését tervezték a fürdőben. A Wagner örökösök a Tisza-parton épült új házuk földszintjén minden igényt kielégítő új kádfürdőt építettek, mely 1883. szeptember 29-én nyílt meg. Nemcsak díszes volt, hanem technikailag is megfelelt az igényeknek. A kádfürdők a Tisza-parton és az udvaron lévő kétsoros kabinokban lettek elhelyezve. Voltak egyes és kettes káddal ellátott kabinok. A kádak részben fehér porcelánból, márványból és kőből voltak (Szegedi Napló 1883. szept. 29-30.). 1887 tavaszán ismét engedélyt kértek átalakítási munkálatokra. A munkák közel fél évig tartottak, s a fürdőt megújulva szeptember 27-én adták át a forgalomnak (Szegedi Napló 1887. márc. 4., szept. 28.). 1888-ban egy ártézi fürdő létesítésének ügyét tárgyalták a városi széképület közgyűlési termében. Tóth Mihály főmérnök nyújtott be terveket a Ferenc térre (ma Kálvin tér). Wagnerék is adtak be tervet a Révai utcába (Szegedi Napló 1888. jan. 31.), mely szerint a kádfürdő melletti gőzfürdőt szándékoztak építeni, Tisza-, kút-, és ártézi vízzel ellátva, modern műszaki berendezéssel (Szegedi Napló 1888. febr. 26.). Egy nagy olvasó- és várótermet, jobbra gőz-, balra kádfürdőt terveztek. Társalgó és fodrászterem, 55 kényelmes öltözőszobácska lett volna. A gőzfürdő tágas gőzkamrából, dörzsölő helyiségből, egy nagy meleg és langyos medencéből, egy nagyobb hidegmedencéből, egy tágas zuhanyozóból, törülő és üdülő helyiségből állt volna. A fürdőt vízfűtéssel rendezték volna be (Szegedi Napló 1888. jún. 24.). A tervet a középítési tanács nem fogadta el (Szegedi Napló 1888. jún. 26.), pedig nagy szükség volt a fürdőre, mert az egyetlen Wagner-fürdőben nagy volt a zsúfoltság. Wagnerék készültek az új fürdő építésére, újból tervet készíttettek Ámon József budapesti fürdőépítővel (Szegedi Napló 1889. febr. 3.). 1889-ben a tervet végül elfogadták, az engedélyt kiadták (Szegedi Napló 1889. márc. 1.). A terv szerint a fürdő tágas előcsarnokkal épülne, melyben a pénztár helyezkedne el. Balra kádfürdő, jobbra gőzfürdő lenne. Tágas szalont, 72 kabinos öltözőt terveztek. Nagy meleg medence, 2 gőzkamra, langyos medence, dörzsölő terem, 2 zuhanyterem, nagy hidegmedence, szárító szoba szerepelt benne (Szegedi Napló 1889. márc. 31.). 1890-ben a Wagner örökösök megvették Nagy József örököseinek fürdő melletti telkét, azt a telket, amely az Erzsébet rakparton és a Révay utcán terült el. Ezen a 420 négyszögöles területen építették föl az új, modern gőzfürdőjüket (Szegedi Napló 1890. okt. 26.). Időközben izzasztó szekrényt állítottak be azoknak, akik a gőzt nem bírták (Szegedi Napló 1891. júl. 15.). A tulajdonosok engedélyt kértek, hogy portájukon ártézi kutat fúrhassanak (Szegedi Napló 1892. okt. 8.). 1897-tól Zápory Nándor orvos gyógyított a fürdőben, gráfenbergi (ma Lázné Jeseník) módszerei szerint (Szegedi Napló 266
