Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Tasiné Csúcs Ildikó Hogy a tudomány ne legyen mostohagyermek" - Szent-Györgyi Albert és a szovjetek szerezni. Nem hanyagolható el az a tény sem, hogy az izomfiziológiai kutatások épp ebben az időben vettek új fordulatot a szovjet kutatók: V. A. Engelhardt és M. N. Ljubimova új felfedezéseinek következtében, amit Szent-Györgyi és szegedi munkatársai fejlesztettek tovább (Szent-Györgyi 1947,164-167; Moss 2003,139). Második látogatására 1945 tavaszán kerül sor, amikor a Szovjet Tudományos Akadémia megalakulása 220. évfordulójának ünnepségeire kapott meghívást négy tudóstársával együtt.6 De Szent-Györgyi előbb indult útnak, így közel két hónapot töltött feleségével együtt a Szovjetunióban. Hazánk Hitler utolsó csatlósaként vett részt a háborúban, mégis Szent-Györgyi az elsők között volt, aki átléphette a szovjet határt, miközben a Vörös Hadsereg még nem tért vissza a frontról (Bay 1990,140). Második látogatása kapcsán tovább erősödnek a korábbi pozitív benyomások: a kutató intézetek számának emelkedése, az ezekben folyó magas színvonalú kutatómunka, a kutatás központi, a Szovjet Tudományos Akadémia általi szervezettsége meggyőzi őt. Érzékeli a kutatás magas állami finanszírozottságát: a nemzeti jövedelem egy százalékát fordítják erre a célra, a tudomány társadalmi elismertségét. Tapasztalatait így összegzi: "...modern virágzó államota tudomány segítsége nélkül építeni lehetetlen, s ma az egész társadalom, a termelés, az életnek szinte minden fázisa a modern természettudomány eredményein nyugszik” (Szent-Györgyi 1947,167). A szovjet szakirodalomból tudjuk, hogy a természettudomány felfejlesztése a Szovjetunióban a kommunista stratégia része volt (Vavilov 1950): először az újjáépítésben, majd a Szovjetunió világhatalmi vezető szerepének elérésében volt kiemelkedő jelentősége a természettudományoknak, különösen az alkalmazott tudományoknak. Szent-Györgyi 6 A küldöttség tagjai voltak Szent-Györgyin kívül Szekfű Gyula, Sántha Kálmán, Domanovszky Sándor, Marton Géza.Lásd Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter levele a külügyminiszterhez a magyar egyetemi tanárok moszkvai meghívása ügyében az Orosz Tudományos Akadémia fennállásának 220 éves évfordulója alkalmából. In : Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainaktörténelméből 1945-1948. Összeállította Gönyei Antal. (Források a magyar népi demokrácia történetéhez VIII. kötet) Új Magyar Központi Levéltár 1988, 61. dokumentum 183. természetesen mindenben tájékozódni szeretne, érdekli a kisebbségek helyzete a Szovjetunióban és az Országos Köznevelési Tanács elnökeként a nevelés problémája. Ezért két tagköztársaságba, Örményországba és Grúziába is ellátogat, valamint mindenféle iskolatípust megtekint. íróbarátjának, Zilahy Lajosnak így számol be élményeiről: „Mélyen meg vagyok győződve, hogy a mi országunkat is ugyanazokkal az alapvető elvekkel tudjuk ismét talpra állítani, melyek ezt az országot felemelték.”7 A két fő alapelvet, amelyet az ország újjáépítésében a legfontosabbnak tartott Bay Zoltán konkretizálja memoárjában (Bay 1990,138-139). Ezek a következők: a tudomány számára megfelelő pozíciót kiharcolni hazánkban és a neveléssel megteremteni a tudományt és művészetet kedvelő, demokratikusan gondolkodni képes új nemzedéket. A két feladat közül az utóbbit tartotta előbbre valónak, a nevelésben a tudományos gondolkodás megtanításában látta a legnagyobb perspektívát. A tudományos gondolkodás fő jellemvonása az, hogy problémájához „hideg fejjel, érzelmi közönnyel, mint problémához közeledik”.8 A természettudományos gondolkodásmód terjedését a béke legnagyobb biztosítékának látja. A társadalmi problémák megoldásában is a tárgyilagosságra helyezte a hangsúlyt, a politikában megnyilvánuló nemzeti kapzsiság, féltékenység vagy gyűlölet kiküszöbölése érdekében a tudományos gondolkodásmód tanítását tartja fontosnak. A szovjet példát állítja követendőnek: ott a politikus generáció képzésébe a természettudományos képzést, természettudományos gondolkodásmód elsajátítását is bevonják.9 Az ember nevelésében természetesen a humán tudományoknak is nagy szerepet szán, ahogy egyik cikkében írja: természettudományos világnézet, morál és humanizmus legyen a jövendő generáció legfőbb jellemzője.10 Különösen fontosnak tartotta 7 Szent-Györgyi Albert levele Moszkvából Zilahy Lajoshoz. Szabadság 1945. június 16.(1. évf. 123.sz.) 1. 8 Szent-Györgyi Albert.-A tudomány. Irodalom-Tudomány 1. szám (1945.december) 96-101. 9 Szent-Györgyi Albert: Nem Mátyás király, hanem Bolyai! A tudomány és a nevelés világa. Új Magyarország 1946. (1. évf.) március 21.1-2. 10 Szent-Györgyi Albert: Természettudományos világnézet, morál és humanizmus. Irodalom-Tudomány 6 .szám (1946. augusztus ) 97-102. 248
