Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
"Hogy a tudomány ne legyen mostohagyermek "x Szent-Györgyi Albert és a szovjetek Tasiné Csúcs Ildikó A Szent-Györgyi életműnek egyik legérdekesebb aspektusa a Nobel-díjas tudós viszonya a szovjet hatalomhoz. Életrajzírója, Ralph W. Moss könyvében a Kaviár reggelire címet adta annak a fejezetnek, amelyik Szent-Györgyi szovjetekhez fűződő kapcsolatát tárgyalja (Moss 2003, 165-183). Az érdekes címmel Moss utalni akart arra a kivételes bánásmódra, amelyben 1945- ös moszkvai látogatása alkalmával, illetve még előtte hazánkban is részesítette Szent-Györgyit a szovjethatalom. Természetesen a Szent-Györgyi szakirodalmat foglalkoztatta korábban is a téma, aminek eredményeit munkámban hivatkozom (Palló 1993),2 de jómagam alapvetően más aspektusra helyezném a hangsúlyt. Szeretném bebizonyítani, hogy a tudós gondolkodásában és közéleti aktivitásában a legfontosabb szempont mindvégig az ország tudományos, kulturális felzárkóztatása volt, és ehhez - az adott geopolitikai helyzetben - követhető példának tartotta a szovjet tudományos modellt. Sajnos, életrajzírója sem realizálta azt az egyszerű tényt, hogy Szent-Györgyinek már régebbről is voltak tapasztalatai a Szovjetunióról. Nemcsak 1945-ben, hanem 10 évvel korábban, 1935-ben is járt ott egy - még Pavlov kezdeményezésére összehívott- élettani konferencia résztvevőjeként. Ennek, a Moszkvában és Leningrádban rendezett, 15. Nemzetközi Élettani Konferenciának nagyon kedvező visszhangja volt a tudományos sajtóban. 1 Részlet Bay Zoltán visszaemlékezéséből (Bay 1990,138). 2 A szerző Szent-Györgyi szovjetekhez fűződő jó kapcsolatát három okkal magyarázzad, a szovjetek a szövetségesek oldalán harcoltak; 2. a bolsevizmus a hitlerizmus ellentétének tűnt; 3. a nemzetiségek helyzete megnyugtatónak tűnt a Szovjetunióban, ami reményt adhatott arra, hogy hazánkkal is hasonlóan bánik majd a nagyhatalom. Egy korabeli amerikai tudósító is megemlíti a konferencia szervezettségét (Ivy 1935),3 pazar vendéglátását és különlegességként kiemeli, hogy a korábban nagyon elmaradott országban, a tudomány óriási társadalmi elismertséget élvez, és magas állami támogatottságban részesül. Ugyanezeket tapasztalta Szent-Györgyi is, elismerését egy példával illusztrálta: „Az experimentális biológiai intézetnek, mely a biológiai kutatókat fogja össze már akkor több mint 10 000 tagja volt és a tudományos akadémia a központok egész sorában működött.”(SzENT-GYÖRGYi 1947). Ez a látogatás minden bizonnyal kellemes benyomásokat jelentett Szent-Györgyinek a tudományok szovjetunióbeli helyzetét illetően, hisz 1942-ben a hozzá tisztelgő látogatásra érkező Kállai Gyulának is pozitívan nyilatkozik a szovjet tudománypolitikáról.4 Köztudomású, hogy a Nobel-díjas tudóst Budapest ostromakor a Vörös Hadsereg személyesen Molotov utasítására, Malinovszkij marsall parancsával kimenekítette a veszélyes zónából, és biztonságos helyen, a marsall főhadiszállásán védelemben és megkülönböztetett ellátásban részesítette. A tudósnak szinte minden kívánságát teljesítették, ezek egyike volt, hogy szeretne ellátogatni a Szovjetunióba.5 Mint természettudóst a tudományos kutatás érdekli elsősorban a Szovjetunióban, experimentális kutatóként személyes tapasztalatokat szeretne 3 http://link.springer.com/article/10.1007%2FB- F03000983#page (Letöltés ideje: 2016.10. 28.) 4 "Atudományraottisszükséglesz.HallomaSzovjetunióban milyen nagy szerepe van." idézet Szent-Györgyitől (Kállai 1980,136-140). 5 7. Az Ungváry Krisztián történész által nemrég fellelt Malinovszkij marsallhoz címzett német nyelvű levelében elsősorban tudóstársai kimenekítéséhez kér szovjet segítséget, de megemlíti a szovjetunióbeli látogatást is. (Ungváry 2016, 26-27). 247
