Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Fári Irén Fényképészek Szegeden a két világháború között „E” lajstromában 52/1912. sorszámmal szerepel. Makón már 1901-ben dolgozott, az ipari és mezőgazdasági kiállításon a kiállítók között szerepelt, munkáit kiállítási nagyéremmel és oklevéllel jutalmazták, és a kiállítási csarnokokat kívül-belül tizenkét felvételen dokumentálta. Makói munkássága 1920-ig követhető (Fári - T. Knotik 2008,93-94), a szegedi rövidebb volt, 1914. febr. 4-én megszűnt. Sebőködön (19257-1930?) 1925. évi Ipartestületi jelentés, az 1927. évi Útmutató és az 1930. évi Címtár is a Róka u. 20. címen tartja nyilván. Segesvárylda (1939-1951) 30. kép: Segesvári család, magántulajdon Segesváry Ida (Budapest, 1904. márc. 22. - Szeged, 1966. márc. 7.)261939 febr. 23-án kapott szegedi iparengedélyt a Zerge utca 26. (ma Batthyány u.) címre, az „A” iparlajstromban 9/1939. sorszámon szerepel. Édesapa, Segesváry Dezső okleveles gyógyszerész 1914-ben nyitott drogériájában a Kárász u. 6. szám alatt az üzlet profiljának megfelelő kínálat mellett fényképezőgépek és fényképészeti cikkek, lemezek, filmek és a szükséges vegyszerek is kaphatók voltak (DM 1914. júl. 23., 1937. nov. 21.). Az édesanya 1928-ban bekövetkezett halála után Segesváry Dezső festeni kezdett és szívesen fotózott is. Ida is festészetet tanult27 két fiútestvére Pál (szül. 1902) és László (szül. 1910) műszaki üzlete a Feketesas utca 16. szám alatt működött, ami az Adler autó vezérképviseletét is ellátta.28 A család a Zerge utcai, háromemeletes bérházuk első emeletén lakott, ott alakították ki a laboratóriumot, ahol a Kárász utcai üzletben leadott rendelések szerint Ida a fényképekkidolgozásátvégezte. Műtermi fotózást nem vállalt, ezért nem található hirdetése az újságokban. 1942. évi Címtárban a Zerge utca 26. sz. alatt található a neve. 1951 Ipara okt. 27-én megszűnt, a Kárász utcán levő Fényképész Szövetkezetbe lépett be, onnan ment nyugdíjba. Simonyi Lajos (1909-1942) Simonyi Lajos iparát 1909. okt. 11-én jelentette be a Szegedi Ipartestületnél, ahol az „E” lajstromban 58/909. sorszámmal vették nyilvántartásba az 1906-ban Szegeden kiállított munkakönyv alapján a Csongrádi sgt. 14. szám alatt. A Csongrádi sugárút és nagykörút sarkán levő Weber Ferenc-féle műteremről lehet szó (T. Knotik 2009,301). Az iparlajstromban neve mellett „ipara megszűnt 1910. máj. 1-én” bejegyzés szerepel, de a hirdetései alapjánl919-től újra dolgozott, azonban újabb iparigazolványt nem váltott. Hirdetése 1919. Fényképészeti műtermét megnyitotta Simonyi fényképész Somogyi u. 24. (Korzó kávéház mellett) (DM máj. 4). Arcképes igazolványba fényképet fél óra alatt készít (DM dec. 3). 26 Budapest VII. kér. Születési anyakönyv 1904. márc. 22. Segesváry Ida Margit református, szülei Dezső ref., magánhivatalnok (Alsódabas) és Gebauer Ida Friderika evangélikus (Miskolc), lakás VII. kér. Erzsébet krt. 27. CsML Szeged I. kér. Halotti anyakönyv 184/1966. Segesváry Ida hajadon, nyugdíjas, Batthyány u. 32. alatti lakos meghalt 1966. márc. 7-én. Az édesapa, Segesváry Dezső 76 évesen, 1949. okt. 14-én halt meg CsML Anyakönyv 1268/1949. sorszám. 27 Pfeifertanárfestőiskolájánaktárlata:„SegesváryDudus [Ida beceneve] nem csak naturalisztikusan regisztrálja megfigyeléseit, hanem beállításai jó ízlésről is tanúskodnak” (DM 1929. jún. 26.). A festőiskola tárlatán Segesváry Ida bronz oklevelet kapott (DM 1933. júl. 9.). 28 Segesváry László (1910-1991) 1941-ben nőül vette Lippai Ilonát, a fivérével közös üzletből kilépett és a Lippai gőzfűrészüzem főmérnöke lett. A családról kapott adatokat fiának, Segesváry Lászlónak köszönöm. 234
