Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Fári Irén Fényképészek Szegeden a két világháború között A Rónai család neve megtalálható a szegedi zsinagógában a Mártírok falán. Hirdetése 1931 Fotóműterem és szaküzlet Kárász u. 10. „Műterem hollywoodi világítási rendszerre építve." Állandó amatőr fényképkiállítás (DM ápr. 23.). Rónai gyermekfénykép specialista, fotóműterem. „Képeink az apróságok eleven másai. Nézze meg kirakatomat Rónai Kárász u. 10."( DM okt. 11). 1932 Amatőröknek művészi nagyítások különleges papírokon csak Rónai fényképésznél (DMfebr. 21). Filléres fényképakció májusban. 1 db művészi kép és 6 db levlap 6 pengő. Utánrendelés: levlap 24 fillér, nagy kép 2 pengő. Bejárat a fotószaküzletből (DM máj. 15). A Tolnai Világlapja szegedi számot ad ki, ennek felvételeit Rónai József készíti el (DM jún. 12). Mi az örökifjúság titka? Fényképezzen. Leszállított árakon most vegyen fényképezőgépet. Ha nincs pénze - kölcsönzünkgépet letét ellenében (DM júl. 10). 1934 A Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetsége Szegedi Csoportja következő szakelőadását Rónai József tartja „Képzőművészet és Fotográfia" címmel (DM márc. 11). 1938 Állampolgársági, illetőségi bizonyítvány, és egyéb fontos okmányait legrövidebb időn belül lefényképezi Rónai fotóműterem, szaküzlet (DM ápr. 17). Esküvőt, ünnepélyes alkalmat örökíttesse meg otthonában. Fényképeztessegyermekét otthon megszokott környezetében. Fotóriportok Rónai fotóműterem, szaküzlet (DM máj. 8). 1946 áprilisában Dr. Bedőné Gömöri Sári hirdetésben tette közzé, hogy saját régi műtermében újrafotografál, és ahol Rónai Józsefnél készült fotókról is készülnek utánrendelések (DM ápr. 19). Az Iparlajstrom bejegyzése szerint 1949-ben Rónai József iparát hivatalosan is megszüntették nem gyakorlás folytán. centropa.org/hu/biography/gabor-marianne (Letöltés ideje: 2017.09.10.) Az adatra Nővé Andrásné családkutató hívta föl a figyelmem, segítségét ezúton is köszönöm. 28. kép: Rutkai és Vitkay: Tisza nyolcas és Keresztes H. tréner 1928 (mfm_t2005.11.44.) Rutkai és Vitkay (1912-1933) Ruttkai Aladár24 (Arad, 1890 - 1944) és Vitkay János 1912-ben nyitott műtermet a Kárász utca 15. szám alatt, a Corso kávéházzal szemben. Számukra a háztulajdonos, Goldschmidt György orvos újonnan építtetett az udvarban napfényműtermet, ahol lehetett villanyvilágításnál is felvételeket készíteni (T. Knotik 2009, 309). A Szegedi Ipartestületnél 1912. máj. 6-án jelentették be iparukat, az „E" lajstrom 24 Rutkai Aladár és felesége Krausz Erzsébet (Szeged) 1937. jún. 30-án vette fel a református vallást, tehát már az első zsidótörvény alapján is zsidónak minősültek. Rutkai Aladárt, mint minden zsidó férfit fegyvertelen munkaszolgálatra kötelezték, vélhetően valamelyik délvidéki internálótáborba került, majd nyoma veszett. Bakó László lelkész, a Szegedi Református Egyházközség esperese, valószínűen a család kérésére 1944. május-júniusában több egyházközségnek is írt levelet keresése ügyében, eredménytelenül. Az 1944. április 26. és május 27. között lezajlott, úgynevezett délvidéki akció (a délvidék kiürítésére, „zsidótlanítására” irányuló akcióról bővebben: Molnár 1995,60-72) idején a megkeresett lelkészek arról tájékoztatták Bakó Lászlót, hogy a hatóságok nem együttműködőek, a keresztény papokat nem engedik be az internálótáborokba, nem tudnak az ott levőkről információt szerezni. A keresztény egyházak hivatalos hozzáállására jellemző, hogy az áttért zsidó híveik tartózkodási helyéről csak augusztusban kértek adatokat a helyi plébániáktól, amikor már a szegedi deportálások is lezajlottak. Rutkai Aladárnak, feleségének és gyermeküknek, Rutkai Bélának (1937) a neve megtalálható a szegedi zsinagógában a Mártírok falán (Tóth 2016). 232
