Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Történettudomány

Fári Irén

Fényképészek Szegeden a két világháború között

UTANRCNOeUSai S7.ÁM

Alűste*;' r£Nyx£PE??/

Elvállal inTerieur CSOPORT,-VALAKINT KÜLFELVÉTELEKET

NÁöYITÁSOKAT RÉGI KÉP UTÁN IS SZAKSZERŰEN KÉSZÍTEK _

__,

Szeged

SZÉCHENYI-TÉR 2.

TISZA KÁVÉHÁZ MELLETT

Jelenőn. 2-15.

Olaj és,Aquarell

KEPE K

UTANRENOELEEEK VfiGBTT A LEMEZT MEGŐRIZZÜK .OW

VÁMOS BuOAPMT

24. kép: Molnár Rudolf cégjelzése [mfm_t82.150.1],

legjobb gyermekképek művészi fényképész műtermében készülnek (SziÚ nov. 5).

1923 Elismert legjobb fényképek Molnár Rudolf művészi fénykép műtermében készülnek (DM dec. 25.].

1924 A fogadalmi templom javára rendezett est műsorába néhány nevezetes személyről tréfás sorokat írt Sz. Szigethy Vilmos. A Molnár fényképészről szóló versike többször reklámként megjelent az újságban. „A detektív azonnal rád talál,/ Ha Molnár Rudolf lefotografál./ Csak barátságos arcot kér,/ És már is a szíved titkaiba fér, /Te lehetsz csélcsap, hűtlen és gálád,/ Csak egy a hű: a fotográfiád" (DM febr. 24.).

1930. évi Címtárban nem szerepel.

1939 Ipara megszűnt 38575/1939. számon.

Müller Miklós (Nicolas Muller)

Müller Miklós (Orosháza, 1913. ápr. 18. - Andrin, Spanyolország, 2000. jan. 3.) apja Müller Jenő ügyvéd, anyja Grossmann Irma.

25. kép: Müller Miklós: Radnóti Miklós, Szeged 1934 (mfm_it2014.3.26).

Müller Miklós már hódmezővásárhelyi gimnazistaként kedvtelésből fényképezett. A szegedi egyetem jogi karán 1931-1936 között tanult. Itt megismerkedett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával, és részt vett a falukutató mozgalomban. Nagy hatással voltak rá a Bauhaus-tanítvány Kárász Judit szociofotói. Művészeti Kollégiumos barátairól karakteres portrékat készített, Radnóti Miklóssal közös albérletben lakott. Ezek az évek az egész pályáját meghatározták. Több szociográfia fotóanyaga fűződik nevéhez. Diplomája megszerzése után apja orosházi ügyvédi irodájában dolgozott, majd Budapestre költözött. 1938-ban, a zsidótörvényektől tartva emigrált, Párizsban lakott majd Portugáliába utazott. 1940-1947 között Tangerben élt, a marokkói spanyol hatóságok számára archívumot állított össze Spanyol- Marokkóról. 1947-től Spanyolországban telepedettle, itt vált nagytekintélyű fotóművésszé. Madridban portréműtermet nyitott, képeit közölték a spanyol lapok. 1967-ben hat könyve jelent meg Spanyolországról.

229