Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Ábrahám Vera A Pillitz-ügy - Fejezetek Pillitz Dániel rabbi életéből, különös tekintettel szegedi szolgálatára 1. Nem tekintették elég képzettnek, megkérdőjelezték bizonyítványa értékét, továbbá szerintük nem a szokásoknak megfelelően avatták rabbivá. Ezért tudása bizonyításául és hivatala betöltésének feltételéül szabták - mint az a következőkben olvasható -, hogy három vidéki főrabbi előtt tegyen vizsgát. Közülük egy az ő jelöltjük, a másik Pillitz mellett állóké, a harmadik pedig független legyen! „... pedig papi tudományát sem igazolta, mert hiszen Fehérvárról hol tsak nehány évek óta lakhatnak zsidók és 10. v. 15. családnál több most sincsen24 származván ide, ott is tsak tanító, és Segéd Kaplány lévén,25 a Rabbi tudományba annak rendje szerint bé sem avattatott, mert nem állót nyüványos próba tétnek ki - mit hazánkban és minden miveit országban köz tudomány szerint vala, mint minden tudós Orvos, Ügyvéd, magáról nyilván adni tartozik - úgy a Pap is és ő is nyilván adni tartozott volna, - mutat ugyan a Temesvári Rabbitól egy bizonyítványt, de ezt idevaló Atyafiaival kik közt némellyek a Temesi Zsidó bíróval is esmeretségben vannak, és kinek Billitzer26 Sogora is, - esdekelvén ki - kitől azt a Temesi Zsidó bíró közbenjárásával könnyű volt kieszközleni27 - ezért ennek hitele nem is lehet - mert az nem Atyafiak által - hanem nyilvános próba tétellel /:examennel:/ kellett volna meg érdemelni. Mivel a szerint világos miként Papi tudományát, úgy mint azt egy valóságos Rabbinak tudnia keltenék nem értvén, a 800 lélekből álló Községünk lelkészi kivánatának mindenben meg nem felelhet, és még ezenfelül vallási tudománya ellen ollyatén kifogásaink is vannak28, mellyek felet tsak az ahoz értő Rabbinusok képesek kárhoztató értékelésüket ki mondani [...] ez okokbol tehát ki- vánnyuk, hogy papi tudománya felöl három vidéki Fő Rabbik által nyilván kihalgattassék, és pedig egyik kihalgató Papot mi, másikat ellenesseink, és a harmadikat ezen két meg választott Papok 24 A Magyar Zsidó Szemléből e dolgozatban idézett fehérvári hitközségtörténet mást állított. 25 Ua. rabbinak nevezte. 26 Pillitzet következetesen Billitzer-nek nevezik. A személyazonossága azonban bizonyított. 27 Ezzel azt állítják, hogy csalt. 28 Hogyan kifogásolhattak olyan vallási kérdéskört, aminek helyességé csak hozzáértő rabbik képesek megállapítani, értékelni? válasszák - kik ha öt kihallgatva, a Rabbiságra alkalmasnak itélendik - mi is belé egyezésünket adandjuk - ellenkező esetre Papunknak el nem fogadhatjuk..."29 2. Pollákék úgy ítélték, hogy a választási eljárás elsietett lesz (a fentebb már közölt 3 nap múlva), sőt nem is szabályszerűen bonyolódik majd, hiszen csődöt kellett volna rendelni és többszöri tanácskozást összehívni, vagyis szerintük nem a rendtartás mintájára zajlik majd. Továbbá méltatlankodtak, amiért olyanok is részt vehetnek a választáson, kik szerintük nem voltak jogosultak arra, ugyanis nézetük szerint ezek a zsidók nem gyakorolták a vallási életet. Ritkán vagy egyáltalán nem jártak zsinagógába, nem éltek kóser étkekkel, és életmódjuk miatt anyagilag nem járultak hozzá a fizetett tisztség- viselők béréhez. A kérdéses személyek korábbi és aktuális kultuszadó befizetéseiről, eseteges adományaikról - ha voltak - nem szóltak. Tehát a nekik nem tetsző viselkedés kiemelésével próbálták erősíteni saját igazukat. így írták ezt: „...Pap fogadásra elegendő meg gondolási időt, és csődöt is kellett volna rendelni, és hagyni, és több gyűlési tanátskozást engedni, - azonban tek. Főkapitány és Biztos Úr rögtönözve tartató meg a választást, és pedig a választok közt találtassanak ollyanok kik vagy soha vagy ritkán járnak Templomunkba, és Sachteres étkekkel sem élnek, hanem Keresztények mészárszékeiből hordattyák a húst, és maguk tselédjeik által öldöstetett aprójószágokkal élnek - az illyesek pedig nem pótolván a Község Sachteres jövedelmeit,30 a Pap fizetéséhez semmivel sem járulnak, ezért ezen választáshoz joguk sem lehetne."31 3. További ellenvetésük szerint a rokonai erőltették rabbivá választását, sőt ők már annak idején egy év után32 szerették volna ezt megtenni. E szándékuk miatt akkoriban komoly súrlódások támadtak, végül veszekedéseik csak a Tanács közbenjárására csitultak el. 29 ATekintetes Nemes Szabad Királyi Szeged Városában tartott Tanács Ülés alkalmával. 1846. január 26-án 221. sz. 455. felvétel. 30 A sachternek a vágásért fizetniük kellett. 31 Szeged Szabad Királyi Város Tanácsának írt 1846. február 6. 304. sz. 617. számon felvett panaszlevél = Csongrád Megyei Levéltár Közgyűlési iratai 1846. 32 Az eseményről nem maradtak iratok. 198
