Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között II. tömeg előtt a katolikus, evangélikus, görög-keleti egyház lelkészei és a zsidó hitközség rabbija tartottak hálaadó istentiszteletet. A nemzeti őrség megszervezésére alakult bizottság élén Johann Nepomuk Preyer, Ignatz Felix és Georg Kraul állottak. A népgyűlés határozatának 12. pontja kimondta, hogy a nemzetőrség tagjának tekinthető és kötelezhető lehetett minden temesvári polgár, vallási és társadalmi helyzetétől függetlenül (Barát 1902, 38). A népgyűlésen a megalakuló nemzetőrség parancsnokává Gundar Hiller (Butyini Báró Hiller János Károly [1748-1819] táborszernagy fia) nyugalmazott őrnagyot nevezték ki (Preyer 1995, 213-214). Valószínű, hogy ugyanebben az időben a temesvári diákok önálló nemzetőrségi csapatot szerveztek. A központi hatóságok mindent megtettek, hogy az újonnan alakult nemzetőrség magába foglalja a régi lövészegyleteket, és ha lehetséges mind a régi, mind az újonnan szervezett fegyveres alakulatok közös parancsnokság alá kerüljenek. A temesvári papnevelde, és a mellette 1841-tól működő Jogi Egyetem valamint a Főreáliskola tanulóiból szervezett nemzetőrséget ideiglenes jelleggel a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter május 13. rendelettel hagyta jóvá (Urbán 1973, 76; Kováts 1908). A városi polgárság egy része és a régi polgári hadak alapszabályzata ellenezte zsidó polgártársaiknak a régi és az újonnan alakult fegyveres egységekbe való felvételét, így a temesvári zsidóság is önálló polgárőrséget szervezett. A városi nemzetőrségek 1848. június 28-án a Szabadság téren tették le az esküt, és az aradi, vingai és lippai nemzetőrökkel július 4-én indultak Versecre. A temesvári nemzetőrség egységei gyalogos és lovas századokból álltak. A Temesvarer Wochenblat 1848. évi 36. száma - az utolsó, mielőtt 1848. október 23-án Rukowina tábornok kihirdette a szükségállapotot - arról tudósit, hogy már a tiszti kar kinevezésénél előkészületek történtek egy tüzéri osztály felállítására is. Bár a temesvári bíróság a polgári gárdák és az újonnan alakult nemzetőrség a zsidók felvételét tiltó határozatait már április elsején hatályon kívül helyezte, a Mózes-hitű polgárok felvétele csak július 16-án történt meg. Ekkor lépett a temesvári polgárőrség soraiba Assael János, a Schlesinger és Ausländer testvérek, Mevorach Abraham, Haldele David, Wolf Solquir, Amigo Ignátz, Derera Izrael, Szabadi Emanuel, Hazai Ernő, Beamter Móric, Fischbein Mór, Nissim Áron, Grünblatt Ignác, Politzer Henrich, Schmied Rudolf, Vásári E. Henstädter, Waldmann Nathan, Stern Jakab, Spitzer Jakab, Spitzer Ignác, Deutsch József, Weinmann Lázár, dr. Manovill Miksa, dr. Reiner József, dr. Türk Wilmos és dr. Schwimmer Móric. A városi tanács határozatát pozitívan értékelte a Temesvarer Wochenblat 1848. 30. száma, kiemelve, hogy „Ehre und lob unserer wacheren Bürgerschaft [...] die durch diese einstimmige Aufnahme der Israeliten zur Garde [...] bewies, wie sehr es Ihr am Herzen liege, um die allbeglüchenden drei Genien: Freiheir, Gleichkeit und Brüderlichkeit zu erhalten.” A temesvári nemzetőrség 6. és 2. számú, mozgó századaiban szolgáló zsidó nemzetőrök július-augusztus hónapban résztvettek a Versec környéki harcokban. A nemzetőrség támogatására a belvárosi nem-egyesült görögök 1000, a Gyárváros lakossága 500, míg Bersuder Ludwig kereskedő 200 forint készpénzt és 250 sarlót ajándékozott. Utóbbi ezen kívül 5 évre 5000 forint kamat nélküli kölcsönt biztosított. A név szerinti ajándékozók közt szerepelt Damaskin Simon, Lazarovics Basil, Nikolaus Modos, Constantin Popovics 100-100, míg Gottfrid Feldinge 50, és Pőrét báró 40 forinttal. A helyi céhek közül az aranyművesek, a németszabók és a szíjgyártók 40-40, a borbélyok, a hentesek és az asztalosok 20-20, a szíjgyártó segédek 14 forintot ajánlottak fel. Ehhez jött a józsefvárosi lakosok pénz- és élelemgyűjtése, valamint a Nikolaus Malenica által felajánlott 100 mérő búza és a Seiler Josef által adományozott 304 tölténytáska. Ki kell emelni, hogy már május végén a temesvári zsidóság 1130, míg a gyárvárosi izraelita nőegylet 400 forint értékű egész vagyonát ajánlotta fel a szabadságharc támogatására (Singer 1914; Popescu 2007, 190-191; Milleker 2003; T. W. 1848/27, 28, 30,31,33,35,36). 1848. október 23-án a város katonai parancsnoka, Rukavina György tábornok (1777-1849) rendeletére többezer katona szállta meg a város 176
