Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Máté Zsolt Szeged hódoltság-kori török temetője a be 5. kép: a) A Szabó-telek a 2010. évi térképen b) A Szabó-telek az 1840. évi, sárgával jelzett telekrajzon c) A Szabó-telek az 1766. évi Balla-térképen A régi török temető helye ma a Retek utca, Tarján széle utca, Bite Pál utca által határolt lakótelepi beépítés közepén, a Pósz Jenő utca által átszelt területre esik. Hogy ez volt-e Szeged egyetlen török temetője, nem tudjuk. Lehetett akár több is. De Bél Mátyásnak a kivonulás után alig ötven évvel írt utalása, a Hóbiártra való több mint kétszáz évet átívelő népemlékezet, az utca- és városrész név, az analógiák tanulsága, a Szabó-féle anekdoti- kus említés lokalizációja, a Balla-térképen fallal kerítettnek mutatott „funkció nélküli” terület - mind-mind olyan egybecsengő adalékok, amelyek arra utalnak, hogy ez lehetett a fölsővárosi török temető. Emellett meg kell említenünk, hogy a Víz utáni, Lechner-féle szintezés szerint ez nem volt vízjárásos terület, és az 1984-ben készített török kori topográfiai rekonstrukció szerint a lakóterületen kívül esett [Szeged Atlasz 2014, A3.7[07 tábla), A3.2(02 tábla)]. Tehát a geográfiai és topográfiai adatok sem mondanak a feltevésnek ellent. Az 1776. évi Bállá Antal-féle térképen a telek előtt nagy piros ponttal jelöltem a Szabó-telket. Fölötte jobbra a nagy, körülkerített térség utólagos beírásommal a török temető feltételezett helye. Felső határán 1841-44-ben, a Giba-térkép szerint már megnyílt az akkor „Felsővárosi temető”-nek írt Gyevi temető. Az Atlasz ugyan már az 1754. évi canonica visitatió-ra hivatkozva említi a Gyevi temetőt, mint a három felsővárosi temető egyikét. A Balla-térképen azonban még 1776-ban sincs felírva, bár a térkép minden temetőben tartalmazza a „Cemeterium” feliratot, és minden egyéb rendeltetésű helyet is feliratoz. A Gyevi temető helyén a térkép ekkor még magántelkeket jelölt. A fölsővárosi három temetőn a Szent György- templom körüli temetőt, a mostani Csillag tér környékére esőt és a Felsőváros határterületén, a „Lacuna Agyagos völgy"-gyel jelzett (a mai Vöröskereszt-tó táján) jelzett temetőt kell értenünk, ahogyan ezt Csongor Győző is a térképről leolvasta. A Gyevi ekkor még biztosan nem létezett. A most azonosított török temető pedig már jóval Szabó születése előtt, 1841-44-ben is három nagyméretű magántelek volt. Ha a lakótelep építésekor lett volna régészeti feltárás, talán azonosították volna. De az is lehet, hogy a 19. századi telkesítéskor a sírokat kihantolták. 166
