Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Történettudomány
Szeged hódoltságkori török temetője Máté Zsolt A hódoltságkor irodalma nagyon szűkszavúan foglalkozik a temetők kérdésével, jóllehet 150 év alatt minden megszállt településen kellett lennie török temetőnek. A templomok körüli temetkezés, amit még Szent László 1092. évi törvénye tett kötelezővé,1 a muszlimokra nyilvánvalóan nem vonatkozott. Az a kevés adat, ami a hódoltságkori temetőkről írásban vagy térképen fennmaradt, a mecsetté alakított keresztény templomok körül nem jelez temetőt. Talán a legrészletesebben közelíti a témát Gerő Győző az oszmán-török építészetről írott könyvében (Gerő 1980,76-80). Sajnos könyve fő vonulatának megfelelően az építményeket helyezi a középpontba. Magukról a temetőkről nem szól. Részletesen foglalkozik a türbék, sírépítmények típusaival, megemlíti térképi ábrázolásukat is. Az általa hivatkozott térképek, metszetek azonban csak magát a Gül baba türbéjét tüntetik fel, közel a valóságos helyhez (Gerő 1980, 77-78).1 2 Buda 1686. évi térképe az Anjou-bástya tövében török temetőt jelez (Kisari Bállá 1996,62; 158).3 Ebben a „V” jelzettel felírt török temetőben (Der turquenfrithöf) nincs egyetlen türbe vagy kiemelt építmény sem. A szegényes irodalomban kiemelt hely illeti mega szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum honlapját, amely Török temetkezési szokások c. szócikkében értékes adalékokkal szolgál.4 Szigetvárról ugyan nincs olyan metszet, ahol a temetőt az előtérben, vagy másutt a város környezetében ábrázolnák. De a honlap egy 18. századi budai és egy kanizsai látképet is közöl, mindkettőt török temetővel. 1 Az irodalom Szent László Első Törvényeként jegyzi az 1092-re datálható törvényt és az időrendtől eltérően az 1077-ben keletkezettet jegyzi másodikként. 2 Marsigli, Anguissola, Fontana. Hivatkozik Evlia Cselebi leírására is. 3 Buda térkép: Plan von Offen undt Pest - Utländska krigsplaner Band X, Nr. 21 Buda 1686. 4 Forrás: http://szigethvar.hu/var/ t % C 3 % B 6 r % C 3 % B 6 k -1 e m e t k e z % C 3 % A - 9si-szok%C3%Alsok (Letöltés ideje: 2017.05.31.17:55) 1. kép: Kanizsa látképe a 17. századból - előtérben a hagyományosan zászlókkal díszített török temetővel A sok, egymást másoló budai metszetből nem a honlapon találhatót, hanem Houfnagelét, talán a legkorábbit tűzzük ide. Az 1620-ból származó ábrázolás a budai vártól nyugatra mutat egy körülkerített török temetőt, közepén egy sokszögű kupolás türbével.5 Ez már a Gül babával együtt a harmadik budai török temető, amelyről tudunk. Pécsett a Jakováli Hasszán dzsámi melletti temetőről is esik említés. Qfkx v. Pest. | —— 2. kép: Buda és Pest a 17. században (Houfnagel metszete, 1620). 5 Forrás: http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/buda-es- pest-a-17-szazadban (Letöltés ideje: 2017.06.07.14:46) 161
