Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Walter - Fintor - Skultéti A sándorfalva-eperjesi soványítóanyagának előzetes petrográfiai vizsgálata általánosan elfogadott terminológiákat (Vaday 1984]. Napjainkig meghatározó munkája óta eltelt évtizedekben számos kavicsos-csillámos anyaggal soványított kerámia került elő, több régész felismerte, leírta és publikálta a kerámiafajtát,5 de eddig kevés részletes tipológiai elemzése volt, és a soványítóanyagokra vonatkozó természettudományos vizsgálatai nem történtek meg. Sándorfalva-Eperjesó késő szarmata telep Csongrád megyében, Sándorfalva és Algyő határrészén helyezkedik el, az algyői vasútállomástól körülbelül 3 km-re, az Irma-majori út nyugati oldalán, a Táborosi tanya előterében [Galántha 1981, 17] (1. tábla], A lelőhelyet 1980-1981 folyamán három szakaszban tárta fel Galántha Márta és Fodor István (Galántha 1985,115; Fodor 1981,47]. 1981-ben előkerült a telephez tartozó temető, melynek használati ideje a IV. század végére, V. század elejére tehető, időrendje megegyezik a településével (Vörös 1981, 26; VÖRÖS 1985, 153]. Asándorfalvitelep kerámiaanyagának 12%-át kavicsos-csillámos kerámia teszi ki, ezek kivétel nélkül töredékek, összesen 161 db. A leletanyag legnagyobb részét az egykori főzőfazekak töredékei alkotják (156 db], továbbá egy bogrács-, egy fedő-, két darab tál- és egy mécsestöredék (Walter 2017, 34-35] (3-5. tábla], A közelmúltban, egy előzetes tanulmányban a kerámiaanyag feldolgozása megtörtént (Walter 2017]. A fazekasok kerámiakészítés során soványítóanyagként homokot, csillámos anyagot, kavicsot és fehér kőtörmeléket használtak fel. A korábban fehér kőtörmelékként emlegetett soványítóanyag kapcsán felmerült, hogy feltehetően kerámiasalakkal rokonítható, de ennek alátámasztásához 5 Például: Ács 1992; Balogh 2001; Balogh-Lőrinczy 2010,10-11,27, 36; Benedek-Pópity-Sóskuti 2017; Gallina 2000, 43; Haraszti 2017; Kőhegyi-Vörös 1992; Kőhegyi-Vörös 2011,109; Masek2012; Medgyesi 1989,87-90; Medgyesi-Pintye 2006,61-64; Pintye- Sóskuti-Sz.Wilhelm2004; Pópity2015; Rózsa2000; Rózsa 2002; Rózsa 2005;Sóskúti 2005; Sóskúti 2010; Sóskuti-Sz.Wilhelm 2014, 76; Sz. Wilhelm 2017; Vaday-Rózsa2006; Vörös 1982; Vörös 1987a; Vörös 1987b; Vörös 1988; Vörös 1992. 6 Sándorfalva-Eperjes késő szarmata telep leletanyaga a Móra Ferenc Múzeumban a 82.9.1. - 83.1.284. leltári szám alatt, az ásatási dokumentáció a Régészeti Adattárban MFMRégAd: 1063-86 szám alatttalálható.. további kutatás vált szükségessé (Walter 2017, 39-41], A jelen tanulmány a kerámiában megtalálható fehér kőtörmelék természettudományos módszerekkel történő meghatározására hivatott, és egyben a kavicsos-csillámos kerámia legelső vékonycsiszolatos elemzésének közlése is. Elsődleges célunk természettudományos eredmények felhasználásával további adatokkal kiegészíteni a kavicsos-csillámos kerámia kutatását. A következőkben a kerámia soványí- tóanyagának ásványtani elemzésére és a csillámos anyag lehetséges geológiai származási helyének meghatározására, továbbá az égetési mód megállapítására helyezzük a hangsúlyt. 2.Minták és vizsgálati módszerek Az archeometriai vizsgálatok során elsőként a Sándor falvi késő szarmata telep egy-egy kiválasztott kerámia és kerámiasalak mintájának makroszkópos leírására került sor (6. tábla a; 7. tábla a], A kerámia minta egy világosbarna, kézikorongon formált fazék oldaltöredékéből származott. A kiválasztás fő szempontja egy olyan kavicsos-csillámos fazéktöredék volt, amelynektörésfelületén szabad szemmel egyértelműen felismerhető a fehér kőtörmeléknek nevezett soványítóanyag (6. tábla c-d]. A kerámia minta a telep „A” jelzetű gödréből,7 a kerámiasalak a fazekasműhely részét képező, 207. gödörrendszerből került elő.8 A makroszkópos elemzés során a minták szerkezetének, szemcsézettségének, keresztmetszet színének optikai és binokuláris mikroszkópos megfigyelését végeztük el. Ezt követően sor került a kiválasztott minták részletes mikroszkópos elemzésére és petrográfiai jellemzésére. Ezen vizsgálatokat a kerámia és kerámiasalak mintákból készített, 30 fim vastagságú kőzettani preparátumokon, vékonycsiszolatokon végeztük. A vékonycsiszolati vizsgálatok során Olympus BX-41 polarizációs mikroszkópot használtunk, mely lehetővé tette a kerámiát és a kerámiasalakot alkotó ásványok optikai tulajdonságainak, a plasztikus alapanyag 7 MFM Ltsz.: 82.9.11; magassága: 6,7 cm, szélessége: 10,7 cm, vastagsága: 0,8 cm. 8 MFM Ltsz.: 83.1.112. 134
