Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
A hatvanéves Fodor Ferenc köszöntése
Mód László - Simon András A hatvanéves Fodor Ferenc köszöntése önálló község megalakulásának fél évszázados évfordulója alkalmából - szerkesztőként és több fejezet szerzőjeként fogta össze a település történetét és népéletet bemutató tanulmánykötet szakmai munkálatait. Két esztendős intenzív kutatómunkával, s a régió jeles régészeinek, természettudósainak és néprajzkutatóinak, valamint helyi gyűjtőknek a bevonásával készült el az 1995-ben napvilágot látott kötet. Fontosnak tartjuk ennek kapcsán megemlíteni, hogy e munka, s ennek során a szerzőként felkért, a szegedi egyetem néprajzi tanszékének oktatójaként dolgozó Bellon Tibor bíztatása sarkallta őt a néprajz szak elvégzésére Szegeden. Fodor Ferenc az 1990-es évek közepétől fontos szerepet vállalt további, a Szeged környéki települések [Mindszent, Öttömös, Rúzsa, Szatymaz, Zákányszék stb.) népraj zát és történetét feldolgozó monográfiákban, tanulmánykötetekben, mely írásaiban elsősorban a paraszti gazdálkodás helyzetét, változásait, a hagyományos elemek és paraszti innovációk viszonyrendszerét mutatta be és értelmezte. Végső soron ezeknek a fejezeteknek a kidolgozása, megírása érlelte meg benne azt a tudományos célt, hogy kutatásait tágabb összefüggésbe helyezze. E módszeres szakmai munka eredményeként írta meg a Duna-Tisza közti homokhátság délkeleti részét jelentő, Csongrád és Bács-Kiskun megyék területén fekvő, 31 településből álló terület gazdálkodásának 20. századi alakulását. A kiterjedt történeti, írott források valamint az elmélyült recens terepmunkán alapuló kutatás eredményeként megszülető kéziratot 2006-ban mint doktori [PhD) disszertációt védte meg, anyaga önálló könyvként 2008-ban látott napvilágot. Az általa mindig oly szeretettel emlegetett homokpuszta vidékén túl más tájak, közösségek, kultúrák is vonzották, vonzzák Fodor Ferenc érdeklődését. Az 1980-as évek második felétől többször megfordult a Partium és Erdély egyes részein, leggyakrabban a Székelyföldön. Orosz nyelvtudásának köszönhetően az 1990-es évek végén vezetésével kutatócsoport jött létre, mely fő célként elsősorban a Duna-deltában élő lipovánok néprajzi vizsgálatát tűzte ki. Miután megismerkedtek a térség etnikai és földrajzi viszonyaival, több kutatóutat szerveztek, így alkalmuk nyílt feltérképezni az orosz származású közösségeket. 2002-ben és 2005-ben eljutottak Moldvába illetve Bukovinába is, ahol felkeresték a jelentősebb lipován településeket. Kutatóútjaikon több ezer fényképet készítettek, amelyekből időszaki kiállításokat rendeztek. A hazai szakmai fórumokon túl Fodor Ferenc kutatásaik eredményeiről Csernovicban és Odesszában nemzetközi tudományos konferenciákon is beszámolt. 2004 és 2008 között „A paraszti gazdálkodás változása a Dél-Alföldön” című OTKA pályázat keretei között Klamár Zoltánnal, Mód Lászlóval és Simon Andrással közösen több határon túli délvidéki: bácskai, bánsági és szerémségi magyar közösségben végezett terepmunkát. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei a maradéki gazdálkodásról vagy éppen a Delibláti-homokpuszta haszonvételeiről készített dolgozatai. Flathatós közreműködésének köszönhetően nyitotta meg 2 011-ben kapuit a csólyospálosi hely- történeti-néprajzi gyűjtemény, amely igen gazdag anyagot kínál a látogatók számára. Az állandó tárlat és a szabadtéri látványraktár mellett egy időszaki kiállítótér is helyet kapott „Csólyospálos múzeumában", ahol Fodor Ferenc rendszeresen szervez különböző témákban kamaratárlatokat, biztosítva ezzel azt, hogy a gyűjtemény időről időre újabb és újabb látnivalókkal gazdagíthassa a helyi kulturális életet. Településéért végzett széleskörű munkáját a Csólyospálosi Kultúráért díjjal ismerték el. Az utóbbi évtizedben aktívan bekapcsolódott a szegedi néprajzi tanszék oktatási tevékenységébe, elsősorban kutatási témáihoz kapcsolódóan rendszeresen tart kurzusokat, amelyekkel igyekszik szélesíteni a hallgatók látásmódját. Évtizedek alatt nagy tapasztalatra tett szert a néprajzi tárgyismeret terén, ezért órái kiváló felkészülést jelenthetnek azok számára, akik a diploma megszerzését követően muzeológus pályára készülnek. Múzeumi munkájában a néprajzi gyűjtemény gyarapítása, gondozása, a tudományos kutatás, időszaki és állandó kiállítások rendezése mellett az elmúlt években fontos hangsúlyt kapott a Bálint Sándor-hagyaték kezelése. Országos, helyi múzeumi, egyetemi, városi, illetve az MTA SZAB Néprajzi Munkabizottsága által szervezett 13
