Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)

Régészet

Tóth Anikó

Árpád-kori állatcsontok Csanádpalota-Országhatár lelőhelyről

Fauna

Leletszám

(db)

Leletszám

(%)

Egyedszám

(db)

Egyedszám

(%)

Szarvasmarha

377

41

10

41,7

Kecske

1

0,1

1

4,2

Kiskérődző

86

9,3

3

12,5

Sertés

72

7,8

4

16,7

Ló

236

25,7

4

16,7

Kutya

148

16,1

2

8,3

Háziállatok összesen

920

100

24

100

Gímszarvas

10

100

2

Rágcsáló

4

1

Madár

8

1

Hal

1

1

Folyamkagyló

1

1

Tompa folyamkagyló

4

3

Folyamkagyló

1

1

Kagylók összesen

6

Meghatározható lelet

949

49,4

Nem meghatározható állatcsont

974

50,6

Összes leletanyag

1923

100

1. táblázat: Árpád-kori állat maradványok megoszlása (N: 1923)

Háziállat egyedszám vizsgálat

41%

Háziállat leletszám vizsgálat

9%

1. ábra: Háziállat egyed és lelet szám vizsgálat1 3

A kutyacsontok több objektumból kerültek elő. Egy esetben (150. objektum) tártak fel csaknem teljes vázat.3

Vadászatra csak gímszarvas csontjai utalnak.

Az antropogén és környezeti hatásként vágás, konyhai előkészítés, égés, feldolgozás nyomai láthatók. A csontok eszközként való alkalmazása megfigyelhető.

3 Állatváz: Sebastian Trujillo állatábrázolásai: forrás internet

Az állatcsontok közel fele árokból (58,8%), a fennmaradó rész gödrökből, kútból, egyéb objektumokból (41,2%) származik (2. táblázat). Szarvasmarha - 377 db

Az aduit (9) és juvenilis (1) egyedek csontjainak mérete alapján nagyközepes testméretű állatok voltak. A maradványok elsősorban közepes és alacsony húsértékű csontok. Terminális csontok közül csak az ujjpercek fordultak elő, ami a feldolgozást részben más területhez köti (6-7. táblázat).

122