Bárkányi Ildikó – F. Lajkó Orsolya (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2017., Új folyam 4. (Szeged, 2018)
Régészet
Sztankovánszki Tibor A Makó-igási járandói szarmata telep szerkezete és épületei 97). Gyomaendrőd-Endrőd 170. lelőhelyről is ismert kb. 15 cm vastag paticsomladék, amely egy 7,4x2,5-3 m nagyságú területen feküdt, és alatta nem volt gödör, tehát nagy valószínűséggel felszíni épület lehetett (Vaday et al 2011,161). A paticsomladék, mely felmenő falú épületekre is utalhat, gyakran az eredeti épületet körülvevő gödrökből kerül elő (pl.: Kecskemét-Mercedes gyár, Dunavecse-Ugordáció-dűlő, Makó-Mikócsa- dűlő) (Wilhelm 2010, 240-241, Lukács 2011, 122, Wilhelm 2017, 279). Ilyen esetben mindig meg kell győződni arról, hogy a közelben nincs gödörház, hiszen annak felmenő falaiból is származhatnak ezek a leletek. A paticsomladékon kívül felszíni épületekre utalnak még a szabályos alakzatban elhelyezkedő cölöplyukak. A cölöpöket általában egymástól egyenlő távolságra találjuk meg, és legtöbbször szabályos négyzetes vagy téglalap alakot rajzolnak ki a felszínen. Ilyen felszíni épületek nyomait tárták fel pl.: Szeged- Kiskundorozsma-Nagyszék II., illetve Polgár- Kengyel-köz és Makó-Mikócsa-dűlő lelőhelyeken (Hajdú et al 1997,106, Szalontai-Tóth 2000, 62, 74, 3. kép., Wilhelm 2017, 279). A település épületei A makói lelőhelyen a házak tájolásában uralkodó szerepe volt a Ny-K-i tengelynek.9 Az épületek hosszúsága 290-525 cm, szélessége 258-380 cm, az alapterülete 7,5-16,6 m2 között változott.10 11 Alapterületük alapján megfelelnek az eddig ismert szarmata telepeken megfigyelt átlagos méreteknek (Vörös 1998, 59, Béres 2005, 206). Az épületek megfogható padlószintjeinek relatív mélysége 20 cm és 73 cm között volt kivéve a 74. házat, melynek 106 cm mélyen volt a padlója a jelentkezéshez képest.11 A telepen feltárt 9 objektumból 9 Ny-K-i 14., 15., 45., 58. és 86. obj., ÉNy-DK-i irányú a 19. és 140. obj., ÉK-DNy-i 74. és 105. obj. 10 14. obj.: 525x302 cm, 15. obj.: 350x300 cm, 19. obj.: 452x368 cm, 45. obj.: 418x347 cm, 58. obj.: 418x287 cm, 74. obj.: 320x260 cm, 86. obj.: 426x380 cm, 105. obj.: 290x258 cm, 128. obj.: 434x350 cm. 11 Relatív mélysége: 14. obj.: 64 cm, 15.obj.: 40 cm, 19. obj.: 48 cm, 45. obj.: 20 cm, 58. obj.: 25 cm, 74. obj.: 106 cm, 86. obj.: 32 cm, 105. obj.: 73 cm, 128. obj.: 50 cm. a 74. házat kivéve mind félig földbe mélyített, felmenő fallal rendelkező épület (gödörház) lehetett. Padkát vagy bejáratot egyik épület alapgödre körül sem sikerült észlelni. A tetőszerkezetre utaló cölöplyukak minden esetben az épületeken belül voltak. A 140, kivételével az összes ház keményre letaposott agyagpadlóval rendelkezett. A 105. ház esetében két réteg padlót is kibontottak, ami az épület hosszabb ideig tartó használatára, annak felújítására utalhat. Szerkezetileg a 15., 19., 58. és 86. házak középen egy vagy több középső cölöppel tartott tetőszerkezettel rendelkezhettek. Az 58. ház közepén volt egy cölöplyuk a munkagödörbenf?), valamint további 3 az objektum K-i felében. Az 58. ház a cölöplyukak helyzete alapján leginkább a Gyoma 133. lelőhely 124., és az előzetes jelentésből Bugac, Gázátemelőn leírt házakra hasonlít szerkezetileg, de a makóihoz képest mindkettőben eggyel kevesebb a cölöplyuk (Vaday 1996, 66, Fig. 6., Gulyás 2010, 174). Valószínűleg a 15. és 140 épület lehetett három cölöpös szerkezetű. Karólyukak 5 épület padlóján kerültek elő.12 Az 58. objektumban a gödrön belül annak fala mellett sorakozott egymástól változó távolságra 7 karólyuk. Vélhetően ehhez hasonló a Lukács József által Dunavecsén feltárt 218. objektum (Lukács 2011, 120). Emellett néprajzi megfigyelések is leírnak gödörházakban ilyen fal melletti belső karósort (Dám 1993,139). A háznál fiatalabb beásások alapján a 74. ház lehet a teleprészlet legidősebb épülete. A 74. épület véleményem szerint nem csak a kis alapterülete (8,3 m2) miatt, hanem az előbb említett nagy relatív mélysége alapján, valamint a néprajzi analógiákból kiindulva egy veremház lehetett, amely a település korai szakaszában szolgálhatott akár ideiglenes lakóhelyül. (Dám 1993, 133) Később a fölötte levő 105. padlót kétszer is megújították. Az viszont ismereteink alapján nem tisztázható, hogy miért volt preferált ez a házhely. A padlórétegek közti hamus réteg felveti annak a lehetőségét, hogy egy tűzvész elpusztította a 105. padló első épületét vagy az épület hosszabb ideig műhelyként funkcionálhatott. 12 Ezek a 14., 15., 19., 58. és 86. objektumok. 105
