A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kakucs Lajos: Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I.
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I. Károlyfalva, Karlsdorf, ma Banatski Karlovac Az adatbázis szerint lövészegylete, „Károlyfalvi Lövészegylet" 1875-ben volt bejegyezve (A datbázis). Keresztes, Temeskeresztes, Kreuzstätten, ma Cruceni A helység lövészegylete, Milleker szerint 1874- ben alakult (Milleker 1930,115). Az adatbázis szerint a „ Keresztesi Polgári Lövész Csapat", 1869- ben alakult és 1876-ban vette fel a „Keresztesi Lövész Csapat” nevet (Adatbázis). Kisbecskerek, Kleinbetschkerek, ma Becicherechul Mic Milleker szerint, a helység 50 tagú Lövészegylete 1844-ben volt alapítva (Milleker 1930, 106). Az egylet 1874-ben vette fel a „Kisbecskereki Lövészegylet" nevet (Adatbázis). Kiszombor, ma Zombor Lövészegylete, Milleker szerint 1872-ben alakult (Milleker 1930,106). Kudritz, Temeskutas, ma Gudurica A helység történetének krónikása, Milleker Bodog szerint az 1848 tavaszán alapított nemzetőr csapat kapitánya id. Kunst Peter volt (Milleker 1899 I, 22; II-III, 88-93). Az egységet 1849 januárjában a román bánsági ezred felszámolta. Ugyanaz év májusban, amikor a magyar honvédek Versecet felszabadították, Braun Johann vezetése alatt a nemzetőrség újraalakult. Liebling Lieblingben 1846-tól létezett 40 tagot számláló lövészegylet, melynek tagjai nem rendelkeztek egyenruhával, de lőfegyverrel igen. Az egyletet a forradalom leverése után feloszlatták (Lay 2001, 292). 1886-ban az egylet „Lieblingi Lövészegylet” név alatt volt bej egyezve (Adatbázis). (A Németországban élő lieblingiek egyesületének honlapján a lövészegylet alapításának éveként 1884 van bejegyezve (http://www. novasoftware.biz/liebling-banat/liebling-banat. asp?WCI=Std&FID=125). Lippa, ma Lipova Milleker adatai szerint, a Maros parti helység lövészegylete 1869-ben alakult (Milleker 1930, 115). 1881-ben az egylet „Lippai Polgári Lövészcsapat" majd 1896-ban „Lippai Polgári Lövészegylet” név alatt volt bejegyezve (Adatbázis). Lugos, ma Lugoj A helység első polgárőrségének magvát az a nagyrészt parasztokból álló szabadcsapat alkotta, amely 1775-ben valósággal háborútviselt a város környékén garázdálkodó rablóbandák ellen. A város a polgárőrsége természetesen csak 1793-ban, a mezővárosi jogok megszerzése után alapítódott. Ebben az időben Adam Reinholz helyi tanító vezetése alatt „Polgári Lövész- Zeneegyesület", Bürger und Schützenmusik létezéséről van tudomásunk (Lay 2001, 254). Iványi István szerint a báró Bruckenthal őrnagy és Bee Ferenc kapitány vezetése alatt álló régi polgárőrség 1800-ban szentelte fel a zászlóját. Ebből a fegyveres alakulatból szerveződött 1848- ban a városi polgárőrség, melynek tagjai között eleinte ott voltak a város román nemzetiségű lakosai is. Maga a forradalom Lúgoson 1848. március 19-én, a „Három Rózsa” vendéglő felzász- lózásával és a délelőtt megtartott népgyűléssel vette kezdetét. Jakabffy Kristóf megyei alispán jelentése szerint a közrend fenntartása érdekében már másnap egy 20 tagból álló „csend-őri bizottmány" alakult. Erre szükség is volt, mert a helyi ortodox, nem egyesült lakosság követelte a nemrég felépített, egyesült ortodoxok templomának lerombolását. Ugyanakkor Jakabffy jelzi, hogy a városban alakulóban van a nemzetőrség is (Jakabffy 1931,11-15). Valószínű, hogy a polgárőrség 1848. május 16-án a Herendesten lázadó román parasztok elleni bevetése miatt a román nemzetiségű lakosság külön polgárőrséget alapított. Ezzel magyarázható hogy az ugyancsak május 22-én történt újraszerveződés alkalmából a helyi románság kimaradt a nemzetőrségből. Hogy nemsokára Lugos román nemzetiségű polgárai is megalapították saját nemzetőrségüket, azt az augusztus 1-jei, Oravica elleni kivonulásuk is bizonyítja. A város német és magyar polgárai soraiból szervezett 300 tagú nemzetőrség
