A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)

RÉGÉSZET - Tóth Anikó: Kiskundorozsma-Subasa (M5. Nr. 38. 26/90) késő avar temető állatcsont leletei (M5 Nr. 38, 26/90)

Kiskundorozsma-Subasa (M5. Nr. 38. 26/90) késő avar temető állatcsont leletei Tóth Anikó A Csongrád megye területére eső M5 au­tópályás ásatások avar temető feltárásokat is lehetővé tettek. A Kiskundorozsma-Subasa lelőhely (M5 Nr. 38. 26/90) késő avar temető állatcsont leletanyaga információt nyújt az avar temetkezési szokásokról szerzett eddigi isme­reteinkhez, továbbá alátámasztja a korábbi kutatási eredményeket. A lelőhely általános jellemzése A vizsgált állatcsontok az M 5 autópálya Csongrád megyei szakaszán 2005. május 19. és 2005. június 17. között a Csongrád Megyei Önkormányzat Móra Ferenc Múzeuma által végzett megelő­ző régészeti munkálatok során kerültek elő. Kiskundorozsma - Subasa régészeti lelőhely két időszak emlékeit tárta fel. Egy késő bronz­kori településrészletet, egy késő avar temető emlékeit, továbbá olyan objektumokat, amelyek leletanyag hiányában régészeti szempontból nem értékelhetők (Szalontai-Sz. Wilhelm 2006, 144). Az ásatásvezető régészek Szalontai Csaba és Wilhelm Gábor voltak. A régészeti, kőzettani és állattani leletek feldolgozása, a szegedi mú­zeum irányítása alatt működő Térinformatikai Laborban végzett munkánk során, az elsődleges elvárásoknak megfelelően történt meg. A lelőhely Kiskundorozsmától Ny-ra a su- basai határrészben, az M5 autópálya 163+100 és 163 + 400 kilométere között húzódott (Szalontai-Sz. Wilhelm 2006, 143). Az át­fogó kutatási eredmények alapján az Alsó- Tiszavidék, Dél-Tiszavölgy területéhez tartozó, folyamszabályozásokat megelőzően vizekben gazdag területen helyezkedett el, meghatározva az időszakosan letelepülő közösségek természeti környezetét, életmódját és a környezet értéke­inek kiaknázását. A feltárt temető 16 sírjából 9 tartalmazott állatcsontot. A sírok tájolása ÉNy-DK, mélységük 100 cm körül volt. A férfi, nő és gyermek halottakat1 a leírások alapján hanyatt fekvő, nyújtott helyzetben helyezték el a sírgödörben másvilági útravalóként elsősorban házi szárnyas maradványaival.1 2 3 A statisztikai értékelésre 298 db késő avar kori állatcsont lelet volt alkalmas.2 A leletek háziállatok, házi szárnyasok és puhatestűek maradványai voltak (1. táblázat).4 Háziállat: szarvasmarha Bős taurus (Linné, 1758), juh Ovis aries (Linné, 1758) Háziszárnyas: házilúd Anser domestica (Linné, 1758), házityúk és kakas Gallus domesticus (Linné, 1758) Puhatestű: csiga, Planorbiscorneus nagy tányér­csiga, sekély tavak, mocsarak kedvelője. 1 3 gyermek, 4 női és 2 férfi 2 DEPÓ régészeti adatbázis kezelőprogram adatai és Szalontai - Sz. Wilhelm 2006. előzetes jelentése alapján. 3 A Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattárában AD: 5130-2007./ adattári számon nyilvántartott jelentésben található 38 db embercsont maradvány nem tartozik a régészeti állattani vizsgálatokhoz. A leleteket leszá­moltam és az ásatásvezető régészeknek antropológiai vizsgálatra átadtam. A leszámolt csontszilánkokkal együtt a teljes avar kori állatcsont anyag 331 db lelet. 4 Ezúton is köszönöm az ásatásvezetőknek, Szalontai Csabának és Wilhelm Gábornak, hogy lehetővé tet­ték a lelőhely régészeti állattani feldolgozását, hogy átadták a munkám elkészítéséhez szükséges szak­mai értékeléseket (Antropológia: Marcsik Antónia], az elkészült felvételeket. Továbbá Dr. Vörös István archeozoológus-szakmuzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum] szakértői véleményezését, észrevételeit. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom