A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben Az apátfalvi temető elemzése III.
Kujáni Yvett Viseleti elemek és mellékletadási szokások egy 4-5. századi dél-alföldi temetőben A temető szerkezete és a rítus jellegzetességei A feltárás során a nyomvonalba esett a temető teljes területe, így a sírkert egészét sikerült megfigyelnünk. A próba- és megelőző feltárás során 47 sír látott napvilágot. A szerkezetre vonatkozó jellegzetességek az alábbiakban foglalhatók össze: A temető ÉK-DNy-i irányban mintegy 65 m hosszan elnyúlva, megközelítőleg 2500 m2-en terül el. A temető egészének elemzése során a rendelkezésre álló adatok (a nemek elkülönítése, a sírgödrök helyzete és rablottsága, valamint a sírokban talált leletek összetétele] alapján szerkezeti és kronológiai egységekre bontottam a sírokat. Az apátfalvi temetőben a Kulcsár Valéria által meghatározott klasszikus soros, illetve centrális elhelyezkedést nem lehet kimutatni (Kulcsár 1998, 75-86], A sírkertben minden valószínűség szerint egy egységes csoportról beszélhetünk, amely egy tömbben helyezkedik el. A kerítőárokkal körülvett temető egészének csak a keleti oldalát „lakták be”. Néhány sír - főleg a déli és az északi részen - átnyúlik a képzeletbeli középtengely nyugati oldalára. Finomabb elemzéssel kimutatható az árokkerettel/halommal jelölt sírok perifériális elhelyezkedése, valamint a középső tengelyben átlós irányban (DK-ÉNy) megjelenő a sírsorok. Amennyiben temető szerkezeti képének egészét tekintjük, ez a fajta elkülönülés nem számottevő. Néhány klasszikus soros, illetve sírcsoportos elhelyezkedésű - viszonylag nagy sírszámú - temetőt, illetve temetőrészletet megvizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a két alapvető szerkezettípus egyikébe sem illeszthető be a nagyút-dűlői temető. Már korábban rámutattam (Kujáni 2014], hogy szemben a kutatások eddigi eredményeivel (Kulcsár 1998, 75-86; Kőhegyi-Vörös 2011, 355-360] Apátfalván az árokkerettel ellátott sírok nem a temető közepén, hanem annak északi és déli végén helyezkednek el. Megállapítottam továbbá, hogy a jelölt síroknak a többségében nők nyugodtak. Ugyanakkor itt is igazolható, hogy a temetőben, a legnagyobb számban egyszerű aknasírok fordulnak elő. A centrális területen egyfajta sűrűsödés figyelhető meg, amely a keleti oldal felé tolódik. Ezt a tulajdonképpeni észak-dél irányú tengelyt több szempontból is elemeztem. A nemek elhelyezkedésének áttekintését követően megfigyelhető,86 hogy a temető déli részében 3 férfi, 3 nő87 és egy kettős (férfi-nő] sír található, a középső területen inkább a nők és a gyermekek dominálnak, majd a középtengelyhez legközelebb eső árokkeretes sír környékén szórtan helyezkedik el további 4 férfisír. A nők eloszlása egyenletesnek mondható, míg a gyermekek esetében keleti irányú eltolódás fedezhető fel. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a gyermeksírok a temető északi és keleti szélét is keretelik. Apátfalván a sírok mindegyike inhumációs rítusú volt. A teljesen feltárt temetőt árokkal vették körül. A temetőben az értékelhető (bizonyosan vázat vagy mellékletet tartalmazó] sírokban (44 sír] elhelyezett halottak (47 csontváz] jelentős többsége a Kárpát-medencei szarmata Barbaricumra jellemző D-É irányítású volt. Megfigyelésünk szerint a temetőből hiányoznak az ebben az időszakban mind gyakoribbá váló Ny-K-i, valamint az É-D-i irányítású temetkezések. A temetkezések jelölésére a lelőhelyen a körárok megléte utalt, a 47 sírgödör közül 5 volt ilyen módon elkülönítve. Az egyszerű aknasírokban 13 alkalommal regisztráltunk rönkkopor- sós hantolást, ezek mindegyike vasszerelék nélküli volt. Halotti lepel nyomaira 8 esetben bukkantunk, jellemzően nőket és kislányokat temettek el ilyen módon. Ezzel összefüggésben azt is megállapítottuk, hogy nem a koporsóba helyezett halottakat csavarták/fedték lepellel be, hanem a koporsó nélkülieket. Apátfalván a sírokat jóval az alföldi átlagnál kisebb mértékben fosztották ki. A rablottság 40,42 %, míg a bolygatatlan temetkezés 59,58%- os volt. A rablások típusainál két csoportot különíthetünk el: legtöbb esetben a teljes sírgödörre ráástak a rablók, néhány alkalommal csak bizonyos testrészt érintett a fosztogatás. 86 Összesen 20 női, 14 gyermek- és 10 férfitemetkezést tártunk fel. 87 Ezen felül egy temetkezésben (129. sírj a csontok alapján feltételezzük a női vázat (Marcsik-Kujáni 2014, 135, 1. táblázat). 51
