A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Sánta Gábor: Gajdács Mátyás és Fekete István
Sánta Gábor Gajdács Mátyás és Fekete István vetette fel a Móra Ferenc Könyvkiadó, és ehhez a szerzőnek feltétlenül további forrásokra volt szüksége. Kézenfekvőnek látszott, hogy a még élő szemtanúktól tudakol további részleteket. Tory Viktort már kifaggatta, és most az is sorra került, akit évekkel korábban szintén megkereshetett volna, hiszen tudta, hogy még mindig él. Egyelőre nem ismert, hogy a kiadó pontosan mikor vetette fel a „folytatás" lehetőségét, vagyis csak feltételezhető, hogy Fekete István késő tavasszal vagy kora nyáron írt Etiópiába az újabb életrajzi adatok érdekében. A Kittenberger Kálmánnal kapcsolatos hazai megkeresésre Gajdács feltehetőleg gyorsan válaszolt. Ez a levél egyelőre lappang, de a továbbiakból fennmaradt néhány az Ajkai Városi Múzeumban őrzött Fekete István-hagyatékban. Benne összesen öt rövid (alig oldalnyi) autográf Gajdács-levél és két formális szövegű képeslap található. Ezeket 1963. december 18. és 1964. december 13. között Addisz-Abebában írta és adta postára az idős preparátor. A borítékokon minden esetben az etióp főváros ugyanazon postafiókját (P. Box. 555) jelölte meg, és így Fekete István utolsó személyi noteszében is ez a cím szerepel. Nyilvánvalóan gyorsan megtalálták egymással a hangot, mivel már a legkorábbi ismert levelét a „kedves Pistám" megszólítással kezdi a levélíró, majd jelzi, hogy egy - saját vagy Kittenbergertől fennmaradt - levelet és fényképeket is hazavitetett: A.[ddis-]A.[beba], dec. 18. [1963] Kedves Pistám, itt járt egy szép magyar lány, aki elragadtatással beszélt a Keiéről, [és] ő volt szíves elvinni Neked egy levelet, több fényképet és a v. Waltt-féle könyvet.17 Még mindig nem kaptam Tőled erre 17 Gajdács Mátyás autográf levelei jól olvashatók, ezért is feltűnő az említett szerzőnév (amely akár V. Walft is lehet) bizonytalan olvasata. A beazonosítást remélő megkeresésemre a Széchenyi Zsigmond vadászati szakkönyvkatalógusát jól ismerő Gyorgyevics Tamás 2015. december 23-án azt válaszolta, hogy „a négynyelvű bibliográfiában nem találtam ilyen nevű embert. A magyar nyelvűek közt hasonló nevű nincs. Az angol nyelvűek között Wallace, illetve Walsh, esetleg Wells nevűvel találkoztam. A német nyelvűek között van Wallmann, Waller és Wallner nevű. A franciák közt [pedig hasonlót] sem találtam. [...] A katalógusban szereplő könyveik mind bőven 1963 előtt jelentek meg; ilyen szempontból bármelyik lehet”. Miként talán az is, hogy nem vadászati, hanem néprajzi könyvről van szó. vonatkozólag értesítést, de remélem, megkaptad. Itt nagyszabású magyar kiállítás volt, a divatot négy szép manöken representálta, nagy sikerrel. A magyar lapok biztosan hoztak erről kommentárt és fényképeket.18 Csak az a kár, hogy nem hoztak Tokajit és szalámit eladásra. A megnyitáskor szervíroztak pezsgőt, Tokajit és különleges konzervet. Ez kis hazai levegőt, hangulatot keltett. Ti hogy vagytok? Kedves Feleséged levizsgázott-e már autóvezetésből?19 Te Pistám, részt veszel-e a szárnypróbálgatásokon? Bájos kis Feleségednek kézcsókomat küldöm. Téged ölel: Mátyás Korábbi, egyelőre ismeretlen (számú) üzenet- váltásuk alkalmával Fekete István nyilvánvalóan saját magáról is írt Gajdács Mátyásnak. Arról legalábbis biztosan, hogy kora tavasszal autót vásároltak, és mivel a sérült szeme miatt a vezetéshez nem kaphat jogosítványt, ezta felesége kénytelen megszerezni. (A témát feltehetően kellő malíciával részletezte, ugyanis a kedélyes Gajdács visszatért rá.) Egyúttal Fekete István azt is tudathatta vele, hogy mennyire örül a ha- zatelepedési szándékának: A.[ddisz-]A.[beba], márc. 2. [1964] Kedves Pistám, nyugodtan mondhatom, hogy Pató Pál úr hozzám képest sztahanovista élmunkás volt. Sokszor elővettem a levélpapírt, a borítékot pedig meg is címeztem, de aztán rávágtam: „essinaga", ami amharául azt jelenti: igen, holnap. Dacára a halogatásnak, egyszer azért mégis elrendeződik minden. Még azt is megérjük, hogy egyszer végleg hazamegyek, és élvezni fogom úgy a Te, mint a kedves feleséged társaságát. Mint írod, őnagysága remekül vezet, és így halálfélelem nélkül ülsz az autóba. De tapasztalatból tudom, ilyenkor nem szabad udvarolni. Ezt ajánlom figyelembe venni. Legutóbb egy barátom 120-szal 18 Például: Magyar kiállítás Etiópiában. Délmagyarország, 1963. nov. 13.1. A császár, Halié Szelasszié is megjelent a divatbemutatóval egybekötött magyar eseményen. 19 Gajdács elfelejtette, vagy az író meg sem írta neki, hogy Fekete Istvánná már június közepén vezetett. Ez az utalás azért különösen fontos, mert a kapcsolatfelvételük idejét pontosítja. 333
