A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csehó Gábor-Illés Gábor: Adatok Kisszállás környékének Coleoptera faunájához, különös tekintettel a természetvédelmi szempontból jelentősebb fajokra
Csehó Gábor - Illés Gábor Adatok Kisszállás környékének Coleoptera faunájához Összegzés A publikáció három év kutatási eredményeit teszi közzé. A terepmunkák intenzív szakasza 2002-2003 között és 2006-ban zajlott, közben kiegészítő gyűjtések folytak. A négy domináns társulás tanulmányozása során 14 védett Coleoptera faj előfordulását sikerült bizonyítanunk. A preparálatlan anyagban biztosan akad még érdekesség, ezeket (a feldolgozásukat követően) egy következő publikációban fogjuk közzétenni. Kisszállás környéke teljesen kimaradt a Köröséri Tájvédelmi Körzet bővítéséből és az ex lege védettterületekkijelöléséből is. Ez azért szomorú, mert számos természeti értéket veszélyeztethetnek emberi behatások, elég, ha csak az általunk kimutatott védett bogárfajokra gondolunk. A Körös-éri főcsatorna jelentős ökológiai folyosó, ami nemcsak Kunfehértó és Kelebia között képez hidat, hanem ezt a vidéket a Tiszával is összeköti. A Körös-ér völgye a kiskunsági homokhát déli felének egyik legjelentősebb re- fúgiuma (GASKÓ 2009), amit teljes hosszában érdemes lenne védetté nyilvánítani. Ezzel már szinte az utolsó utáni pillanatban vagyunk, mert a Kápolnai út mellett elhelyezkedő kaszálót folyamatosan túllegeltetik, egy részét műtrágyalerakónak használják. Hasonló sorsra jutott a Kápolnai-tó környéke is, továbbá megkezdődött a magasabban fekvő területek intenzív mezőgazdasági művelése. Sajnálatos tény, hogy a falu mellett húzódó csatornapart öreg fűzfáit, amelyben a diófacincérek (Aegosoma scabricorne) és takácscincérek (Lamia textor) is fejlődtek, a csatornatisztítások alkalmával sorban kivágták. A tuskók és a mellette kinőtt újulat árulkodik arról, hogy valaha óriásfűzek éltek ott. Sajnos nem ritka a csatornapart égetése sem. A kutatások dokumentatív anyagát a szegedi Móra Ferenc Múzeum természettudományi gyűjteményében helyeztük el. A jövőben folytatni kívánjuk a Kisszállás környéki Coleoptera fajok szisztematikus felmérését, mert a teljes „élőleltár" még nem készült el. Köszönetnyilvánítás A dolgozatunk elkészítésében segítségünkre voltak: Almási Éva, Bátyai Jenőné, dr. Ilosvay György, Makai Anikó, Márok Attila, Tóth László, Vécsi Béláné, Vukov Ildikó, Vukovné Sprok Ildikó. Külön köszönettel tartozunk dr. Gaskó Bélának, akitől folyamatosan hasznos tanácsokat kaptunk. Irodalom Ádám 1987 Ádám László: Scarabaeoidea (Coleoptera) of the Kiskunság National Park. In: The Fauna of the Kiskunság National Park II. Ed. Mahunka Sándor, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987, 208-220. Ádám-Merkl 1986 Ádám László - Merkl Ottó: Adephaga of the Kiskunság National Park I: Carabidae (Coleoptera). In: The Fauna of the Kiskunság National Park I. Ed. Mahunka Sándor, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986,119-142. Borhidi 2003 Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. Csehó 2015 Csehó Gábor: Bugac természetvédelmi szempontból jelentős Coleoptera faunája. MFMÉ-Új folyam 2 (2015), 367-397. Csíki 1906 Csíki Ernő: Magyarország bogárfaunája: Vezérfonal a magyar szent korona országainak területén előforduló bogarak megismerésére 1/2-3. Budapest, 1906. 322
