A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Vukov Anikó: Népi gyógyászati adatok a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárában. I.
Népi gyógyászati adatok a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárában I. Vukov Anikó Jelen írásom célja egy adott, jól körülhatárolható területre (esetünkben Hódmezővásárhelyre) vonatkozó népi gyógyászati kutatások vizsgálata Adattárunkban, mely nemcsak a szerzett adatok, hanem a gyűjtők, lejegyzők szempontjait nézve egyaránt érdekes. Jelenleg 1480 tételt számláló Adattárunkba népi gyógyászattal kapcsolatos munkák 1967 és2007közöttkerültekbeleltározásra.A41, külön adattári számú tétel két csoportba osztható: 5 Grynaeus Tamás (1931-2008) orvos, néprajzkutató tanulmánya, 36 pedig amatőr gyűjtők munkája. Hódmezővásárhelynépigyógyászatáról9írás számol be: ezek 1971-től 1993-ig kerültek Adattárunkba. Közülük 8 pályázatként beadott írásmű.1 Az amatőr gyűjtők - különösen a pályázatra írt dolgozatok (Csongrád Megyei Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat) esetében - a készítők személyes véleménye mellett attitűdje, akár a gyűjtés folyamata, nehézségei egyaránt kirajzolódnak. Mai szemmel ezeket a véleményeket, mint az adott kor közérzetének mutatóit is vizsgálhatjuk. A pályázatok a Honismereti Bizottság kiírásaira készültek, melynek célja a hivatásos kutatók mellett a néprajzzal, helytörténettel önkéntesen foglalkozók táborának összefogása volt. A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület honlapja így számol be a sokakat megmozgató szervezet működéséről: „Jelentős szerepe volt ennek a mozgalomnak a helyi hagyományok, értékek felkutatásában, megőrzésében, földolgozásában. A szakkörök száma változó volt, volt olyan időszak, mikor szinte minden településen a művelődési házban, vagy az iskolában működött szakkör. Több településen helytörténeti gyűjtemény létesült: Csongrád Széchenyi utcai Iskola, Szegvár, 1 Azok a dokumentumok, amelyek címükben is jelzik a népi gyógyászatot, fő témaként jelölve azt. Mindszent, Kiszombor, Apátfalva, Csanádpalota, Pitvaros, Röszke, Tápé. Rendszeresek voltak a tapasztalatcserék, egymás megismerését célzó találkozók, honismereti napok, a diákok részére évente szervezett nyári diáktáborok. Az 1970- es évek elejétől évente megjelent a Csongrád megyei Honismereti Híradó, amely főleg a nem hivatásos honismereti kutatóknak biztosított megjelenési lehetőséget. A tagok közreműködtek a helytörténeti, néprajzi gyűjtőmunkában, a kiadványok megjelentetésében.”2 A következőkben a népi gyógyászati adatokkal együtt a gyűjtők szempontjait is megismerhetjük, melyek érdekes kutatástörténeti adalékok a 20. század néprajzi gyűjtéseit illetően. Elsőként az elkészített munkákat mutatom be röviden, majd az adattári dokumentumokban fellelhető gyógyászati adatokat csoportosítottam mutatókba: elsőként a betegségnevek mellett találhatóak a dokumentumok adattári számai, amelyekben olvashatunk róluk, majd pedig a gyógynövények, illetve gyógymódok listája olvasható ugyanígy. Mivel a köztudatban gyakran több elnevezés is létezik egy-egy növényre vagy betegségre (orvosi eredetű, tájnyelvi, eufemisztikus), valamint az adott kórnak több válfaja is lehet, ezért az alábbi mód szerint tettem lehetővé a tájékozódást: KÉZIRATBAN ELŐFORDULÓ FORMA (ÉS FELTÜNTETETT VÁLFAJAI) /ORVOSI, ILL. KÖZNYELVI ELNEVEZÉS/. Például: GUGAHALÁL /PESTIS/ 205-71 PESTIS /GUGAHALÁL néven/ 205-71 2 Forrás: http://csm-honismeret.uw.hu/cikk.php7cikki- d=csmhe_bemutatkozas. Letöltés ideje: 2016. február 25. 281
