A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
NÉPRAJZ - Mód László: A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége
Mód László A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének tevékenysége nagytermében tartott újjáalakuló közgyűlésen megválasztották a tíztagú tisztikart, a huszonnégy főből álló választmányt, a számvizsgáló bizottságot és a póttagokat. Elkészítették az új alapszabályokat, amelyeket a belügyminiszter 1925. december 25-i dátummal hagyott jóvá. A megalakulás körülményeiről a Csongrádi Újság 1922. december 7-én megjelent számában a következőképpen számolt be: „E cím alatt alakult meg 1920 év végén a Csongrádi Szőlősgazdák Egyesülete, melyet már a háború előtti időkben kezdett szervezni Vári István, az egyesület jelenlegi elnöke. Övé az érdem, hogy az egyesület ma is nemcsak hogy fennáll, hanem életképes is.”* 13 1922-ben az egyesület tisztikara, vezetősége a következőképpen festett: „Vári István elnök, Zsager Mihály, Galambossy István ig.-tanító és Forgó G. István alelnökök, Kiss József tanító és Surányi Imre községi számv. hivatalnok titkárok, Lovas Rókus pénztárnok, Busa János háznagy és Farkas János könyvtárnok. A választmánytagjai: Dr. Rosonyi Papp Pál ügyvéd, Kiss László, Katai [Kátai] István, Hajdú István, Oláh János, Makai Mihály, Kasa [Kása] István, Kacziba György, Szlapák Pál, Táborossi János, Táborossi István, Szepesi József, Czettner Rezső gazd-szaktanfolyam oktató, Ornyik János, Góg Imre, Buzder Imre, Szabó József, Bacsa Lajos, Forgó Balázs, Hegedűs Mihály a bukrosi gazdakör elnöke, Kacziba Gáspár a bukrosi Hangya ügyvezetője, Cs. Kovács József, Liber János, Gálfi András, Vári Mátyás és Buzder Károly. Számvizsgáló bizottsági tagok: Góg János elnök, Boros Pál és Danyi [Dányi] Márton.”14 Az egyesület alapszabályait Csongrádon a Szilber nyomda sokszorosította egy kisméretű kiadvány formájában, amely négy nagyobb fejezetet és 34 paragrafust tartalmaz. Az első egységben az egyesületre vonatkozó legfontosabb adatokat (elnevezés, cím, székhely, működési terület), a kitűzött célokat és a megvalósításukhoz a helyi és a vármegyei hatóságok terjeszthették fel a belügyminiszterhez, aki jóváhagyási záradékkal látta el azt, amennyiben nem merült fel semmilyen kifogás. Az alispán feladatai közé tartozott, hogy hatósági közegek útján ellenőrizze a működésüket [Pásztor 2010, 21). 13 Csongrádi Újság 1922. december 7. 2. 14 Csongrádi Újság 1922. december 7. 2. szükséges eszközök megnevezését találjuk. A homoki szőlőművelés, a gyümölcstermesztés, illetve a borkezelés fejlesztése érdekében a tagok számára nemcsak szakmai előadásokat és gyakorlati bemutatókat kívánt szervezni, hanem az értékesítés elősegítése mellett próbálta megszervezni a különböző növényvédelmi szerek, szőlőkarók, szőlővesszők és egyéb kellékek beszerzését is. A célok között szerepelt más gazdasági és társadalmi szervezetekbe való belépés és képviselet lehetősége, amivel különböző fórumokon az egyesület a tagok érdekeit kívánta eredményesebben képviselni. A társulat az adományokból, ünnepségek, mulatságok bevételeiből, továbbá az évi zárást követő készpénzfeleslegből próbált vagyonra szert tenni.15 Az alapszabályzat kimondta azt, hogy az egyesület próbál helyiséget fenntartani valamint újságokra és szaklapokra előfizetni. Az alapító jelzővel illetett tagok az egyesület számára 25 liter bornak megfelelő pénzösszeget ajánlottak fel, a tiszteletbeli tagokat viszont a közgyűlés választotta meg, akik teljes mértékben mentesültek a tagdíj fizetése alól. A rendes tagok három esztendőn keresztül évente 5 liter bor árának megfelelő összeget fizettek be a pénztárba. A belépés minden nagykorú, önrendelkezési joggal bíró magyar állampolgár, illetve a szőlőművelés iránt érdeklődést tanúsító gazdatársulás, szövetkezet és részvénytársaság számára nyitott volt. Az alapszabályok a tagok jogait és kötelezettségeit is részletesen rögzítették, akik a közgyűléseken egyenlő szavazattal rendelkeztek, ugyanakkor a választmány elé indítványt vagy javaslatot terjeszthettek be. A rendes tagoknak az éves tagdíjat két egyenlő részben, januárban és novemberben kellett befizetniük az egyesület pénztárába. A tagsági viszony elhalálozás jogi személyek esetén megszűnés, kilépés, elköltözés, törlés vagy kizárás útján szűnhetett meg. Amíg a második fejezet a tagság különböző formáinak ismérveit, illetve a tagok jogait és kötelezettségeit ismerteti, addig a harmadik egység az egyesület felépítésével, tisztségviselőinek 15 Az egyesületaz első években már 45-60 000 koronával rendelkezett, amiből 6000 koronát a népfőiskola fenntartására ajánlott fel. 266
