A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tornyai Miklós: Egy tűzoltóparancsnok élete és munkássága a 20. század első felében
Tornyai Miklós Egy tűzoltóparancsnok élete és munkássága a 20. század első felében egy tűzoltótisztből, 7 első osztályú műszaki altisztből, 30 szakaltisztből, 3 ideiglenes tűzoltóból és 4 kocsisból állt. Az önkéntes tűzoltóság 7 tisztből, 3 tisztviselőből és 16 tűzoltóból állt. A város belterületén 133 esetben kérték a tűzoltókat tűzesethez és 20 esetben történt vaklárma (SZUN 1929. márc. 3, 8). 1929-ben a tűzoltóparancsnok kiadta a Tűzrendészeti Közigazgatási Kézikönyve című szakkönyvét (Papp 1928). (11. kép) A Tűzrendészeti Közlöny - a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség hivatalos lapja 1929. februári számában jelentette meg dr. Scitovszky Béla magyar királyi belügyminiszternek a 330.908/1928. VIII. számú körrendeletét a szakkönyv ajánlása tárgyában, melyből pontos képet kaphatunk a könyv tartalmáról és arról, hogy milyen fontos szerepet játszott a korabeli tűzoltóságok működésében. A könyv sikere mellett további elismerést jelentett, hogy az 1929. január 1-én megnyitott I. Országos Tűzoltótisztképző-tanfolyamon előadó tanárrá nevezték ki helyettesével, Horváth Ivánnal együtt. Az oktatás mellett aktívan részt vett a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökségének munkájában. Javaslataival a tűzmegelőzést és a tűzesetekből eredő katasztrófák megelőzését szorgalmazta. Egyik ilyen javaslatát, amely a Szövetség 1929. januári ülésén hangzott el, a Tűzrendészeti Közlöny XXVII. évfolyamának 1. száma a következőképpen közölte: „Papp Ferenc előadó bejelentette továbbá azon megfigyelését is, hogy az újabb időben nagy számban épült tanyai iskolákban az oktatáson kívül istentiszteletek, gyűlések, sőt színi előadások is tartanak, mely épületek kijáró ajtajainak nagy része befelé nyílik. Kívánatos lenne tehát ezen, a netaláni menekülést hátráltató ajtónak kifelé nyílóvá való átalakítását szorgalmazni.” (Tűzrendészeti Közlöny 1929(27]), 1, 31) Ebben az évben látogatott Szegedre egy német szakemberekből álló delegáció, a tűzoltó- és mentőügyet tanulmányozó társaság tagjai. A Szegeden látottakkal való elégedettségüket hűen tükrözi az a cikk, melyet Frank Syndikus, a csoport vezetője írt. A cikk dr. Balogh Dezső fordításában a Tűzrendészeti Közlöny 1929. decemberi számában jelent meg. Pályafutásának befejező időszaka Rövid idő múlva, miniszteri kiküldetésben Párizsba utazott, ahol ismét egy tűzoltó kongresz- szuson vett részt, és ahol a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség tiszteletbeli tagjává választották. Hazatérve továbbra is a tűzoltóság gépészeti modernizálásán dolgozott. 1936-ban Marinovich Imre hívására Budapestre költözött. Elvállalta a felajánlott kinevezést, és a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség főtitkára lett. (12-13. kép) Itt dolgozott egészen 1939-ig. Marinovich Imre nyugdíjba vonulásával a helyére kinevezett új államtitkárral nézeteltérései támadtak, ezért 33 évi szolgálat után nyugdíjba vonult. Befejezés Papp Ferenc életútja a legnagyobb magasságokon és mélységeken átvezetett. Kemény munkával óriási sikereket ért el, a szakmája, a hivatása adta lehetőségeket kihasználva erején felül teljesített. Mindemellett képes volt fegyelmet és rendet teremteni úgy, hogy szerették, tisztelték, becsülték. Elismerték tudását, munkáját nemcsak Magyarországon, hanem határainkon túl is. Munkásságát a sokoldalúság jellemezte. Az élet minden területén sikereket ért el. Azonban bármilyen eredményes legyen is valaki, a történelem igazságtalanságai elől nincs menekvés. Papp Ferenc soha nem politizált, nem ártott, csak használt embertársainak, a történelem viszontagságai mégis magukkal sodorták, és élete alkonyán, mikor már nyugalmat remélt, a puszta létéért kellett küzdenie. Dolgozatomban igyekeztem az ember, a tűzoltóparancsnok életútja mellet bemutatni az adott történelmi kor sajátosságait is. Tudomásom szerint nem készült még olyan mű, amely bemutatná a tűzoltóság történetének kiemelkedő alakjait. Remélem, hogy dolgozatom hasznos lehet egy ilyen jellegű kiadvány elkészítéséhez. 229
