A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: A Fischer testvérek ékszerüzlete
A Fischer testvérek ékszerüzlete Bátyai Gitta A szegedi lakos, „műórás” foglalkozású Fischer testvéreket (Mór, József, Mayer] 1900-ban jegyezték be a társas cégek cégjegyzékébe. 1908-ban Fischer Mayer cégvezetői jogosultsága megszűnt, e tényt kérték törölni a cégjegyzékből. A Klauzál tér 5. és Kígyó utca 1. számú Neubauer-házban dúsan berendezett üzletükben arany-, ezüst-, inga-, fali-, és ébresztő órákat kínáltak. Raktárukon valódi svájci órákat tartottak. Óra- és ékszerkészítő és javító műhelyük is volt (Szegedi Napló 1900. máj. 6.]. Boltjukban részletfizetésre is lehetett vásárolni divatos ékszereket és kitűnő órákat. A világhírű Omega és Schaffhausen órákból a legnagyobb választékot tartották. A legkényesebb - pl. a magyar királyi államvasutak számára megrendelt - óra- és ékszerjavításokat 5 évi jótállással vállalták. A toronyórák javítását vidéken is elvégezték. Újdonság volt náluk a lapos gavalléróra, mindenféle kivitelben, acél-, ezüst- és aranytokban is, tízévi jótállással (Szegedi Napló 1903. dec. 12.). 1907 májusában óra- és ékszerüzletüket a Kárász utcába helyezték át. Ez alkalomból a raktáron lévő készletet kínálták kedvező áron (Szegedi Napló 1907. jan. 20, máj. 19.). A Belváros egyetlen időmutató órája a Szent Dömötör-templom tornyában volt: az egyház a karbantartásával a Fischer-céget bízta meg (Szegedi Napló 1908. máj. 2.). A Fischer testvérek 1909-ben elhatározták, hogy ismét költöznek, így 1910 májusában a Kárász utcában levő Gaál-Madár házban (Kárász utca 2. - Klauzál tér 5. sarokház), a Kereskedelmi Bankkal szemben nyitották meg újabb üzletüket. Egyúttal olcsón kiárusították raktárkészletüket (Szegedi Napló 1909. dec. 16.). Órás és ékszerüzleti vállalkozásukat 1910-ben Kárász utca 10. szám alatti ékszer-, óra- és ötvösműipar-teleppel bővítették ki. A Szegedi Napló 1910-ben ekként méltatta fejlődésüket: „A szegedi műötvösség" Az Alföld metropolisa, Szeged nem csak az egye- temvárással teszi magát méltóvá nevéhez, de oly tényekkel is, melyek a művészet, műipar és a kereskedelem mezején országos érdekeket elégítenek ki. Hajdan a magyar műötvösség európai hírű volt. Külföldi trónok ékességei voltak a magyar műötvösség remekei. Hozzánk fordult a külföld, ha szépet, kiválót akart megrendelni. Később hanyatlott a magyar műötvösség. Ámde a huszadik század újra felvette a versenyt. S érdekes hírt közlünk arról, hogy éppen Szegedről indul ki a magyar műötvösség reneszánsza. Fischer-testvéreké az érdem, e törekvő, nagy szakképzettséggel bíró cégé, mely elsőrangú ékszerüzleteivel a Kárász utcában Szeged nagy- városias külsejéhez ezrek beruházásával járult. Gyönyörű portáléival e cég indította meg Szegeden az európai színvonalú nemes ízlésű üzletberendezkedést. Szeged kereskedelmének történetében e cég ezzel megörökítette nevét. Most érdemeihez egy újabb fényes elismeréssel kell járulnunk. Fischer-testvérek cég a Kárászutcának a királyi táblához közel eső vonalán még egy másik üzletet rendezett be, s e helyen a magyar műötvösség nagy telepét alapította meg. A műötvösségre kiváló szakértelmű cég íme Szegedet e szakmában egyszerre egyenrangúvá tette Európa bármely metropolisával. Itt már nem csak ékszerjavítások, ékszerátformálások készülnek, de a műhelytelepen a legmodernebb ízlésű ékszerek nyers, tiszta anyagból a fundamentumtól fogva teremtődnek meg. A céget üdvözöljük kiváló képességének ezen a terén, s bizonyára Szegedet nemcsak a fővárosból, de messze külföldről fölkeresik a műötvösség barátai." ( Szegedi Napló 1910. máj. 29.) 213
