A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tóth József szegedi órás és családja
Fári Irén Tóth |ózsef szegedi órás és családja volt a korcsolyapartnere, aki később a háború áldozatává vált. A háborús készülődés már az 1936-os berlini olimpián érződődött, Manyi néni akkor tizennégy éves volt. A Magyar Rádió először közvetített nyári olimpiai játékokról. A rádióból követhető versenyek és a mozi híradók képanyaga, ill. a Belvárosi moziban az olimpiáról készült két órás film vetítése elérhető közelségbe hozta az eseményeket. A magyar sportolók tíz aranyérmet nyertek a versenyeken. A Berlinben megrendezett játékokat a német háborús propaganda szolgálatába állították .„Ekkor már jelen volt a versenyeken a politika is. A stadion felett német repülőgép-rajok húztak el, olyan erő fitogtatás volt a leendő ellenfelek számára, és úgy hallottam, Hitler nem akart kezet fogni az amerikai néger atlétákkal fölényes győzelmük után." emlékezett vissza akkori élményeire Manyi néni. Korcsolyapartnerét, Apáthy Jenőt utolsó éves medikusként az orosz frontra vitték, ahonnan hadifogságba került a hírhedt moldvai Foksani (Focsani - Románia) város fogolytáborába. A sok fogolyszökés megakadályozására elrendelték a tizedelést, ha valaki megszökött, a többieket vonalba állították és minden tizediket ott helyben főbe lőtték. Apáthy Jenő is így veszítette fiatal életét. Haláláról egyik fogolytársa tudósította az itthoniakat, akik rettegve várták a híreket rokonaikról, barátaikról, iskolatársaikról, ismerőseikről. Tóth Kata és húga református létükre az apácák alsóvárosi iskolájában (ma Karolina iskola) járták az elemi iskola első négy osztályát.8 A testvérek ezután a nyolc évfolyamos állami fönntartású, Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett leánygimnáziumban (ma Tömörkény István Gimnázium) folytatták tanulmányikat, mivel a lányok számára 1934-ig csak ez az egy gimnázium volt a városban, míg a fiúk három gimnázium közül választhattak. A fényképeken kirajzolódik az 1930-as évek második felétől bevezetett, iskolánként megállapított és kötelezően előírt formaruha és sapkaviselet, amely 8 A Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek 1873-ban jöttek Szegedre. Óvodájuk, elemi és polgári iskolájuk mellett 1934 szeptemberében megindult a Szent Margitról elnevezett gimnáziumi tagozat is, amely fokozatosan 8 osztályossá vált. Az első érettségi vizsgát 1942-ben tartották a katolikus leánygimnáziumban (Fári-Nagy 2006, 115-118). összefüggött a kor magyaros ruhamozgalmával (13. kép). A szegedi fiúiskolákban nem volt kötelező, csak ajánlott a zsinóros, ú.n. Bocskai ruha viselete, az iskolai egyensapkát viszont rendszeresítették a fiúiskolákban is. Ritkaságszámba menő fénykép örökítette meg Kurbus Illy és Till Elza Zászló utcai tánciskoláját, ahol évtizedekig, az 1960-as évek elejéig oktatták táncra és illemtanra a város ifjú hölgyeit és urait (14. kép). Kata 1938-ban a kitűnő érettségije után vegyészhallgató lett a szegedi egyetemen. Margit 1940-ben az érettségit követően Budapesten tanult tovább a Testnevelési Főiskolán. Amilyen szenvedélyesen érdeklődött Margit a sportok iránt, ugyanolyan komolyan vette Kata az egyetemi tanulmányokat, mindenből jeles eredményt ért el. Ráadásul előnyös megjelenéssel rendelkezett, másodéves korában rátalált az igazi, mindent felülíró szerelem, és abban sem ismert megalkuvást. Tóth Kata életében a későbbi tragikusnak bizonyult találkozásra ifj. Horváth Istvánnal az egyetem színjátszó társaságában került sor 1940-ben. Horváth István még csak 18 éves volt, de már komoly diákszínjátszói múlttal9 rendelkezett, amikor magyar-francia szakos hallgatóként a Tisza-parti városba került. A szegedi egyetemet akkor szervezték újjá, mivel a második bécsi döntést követően a Ferenc József Tudományegyetem visszatért a visszacsatolt Erdélybe, Kolozsvárra, és Szegeden fölállították a Horthy Miklós Tudományegyetemet. Az egyetem rektora a Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert lett, aki újszerű diákélet megszervezését kísérelte meg, az angol college-ok szellemiségét akarta meghonosítani az egyre jobban átpolitizálódó egyetemi légkörben (Vajda-Kiss 2012). 9 Horváth István 1922-ben Budapesten született. Elemi iskola négy osztályát Budán, angol nyelvi iskolában, a gimnázium alsó osztályait a fasori evangélikus gimnáziumban, a felsőt a sárospataki református kollégiumban végezte. Aszínjátszó és rendezői tehetsége ott bontakozott ki. Angolul játszotta el a Macbeth címszerepét, rendezte és játszott Az ember tragédiájában szintén angol nyelven, rendezte a III. Richárd angol nyelvű előadását. Színházelmélettel is foglalkozott. 1942 áprilisában, a szegedi Hamlet bemutatójának évfordulóján megjelent Sík Sándor előszavával és Hont Ferenc bevezető tanulmányával Örök színház címmel Horváth István válogatott színházi tárgyú írásai (szerkesztette gróf Károlyi István és Pünkösti Andor) 204
