A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Tóth József szegedi órás és családja
Fári Irén Tóth lózsef szegedi órás és családja készültek. Évtizedekig nem is épült hasonlóan korszerű tornacsarnok. Tóth Margit tanulmányai során komolyan vette az iskolai sportolási lehetőségeket, sok sportágat kipróbált. „A 30-as években elkapott a versenyzési láz. Gyarapítottam éremgyűjteményemet úszás, korcsolya, asztalitenisz különböző fokozatú érmekkel, de szereztem trófeát még gyorsírásban is.[..f Valójában nem másokkal, hanem saját magammal versenyeztem, mindig saját teljesítményemet igyekeztem felülmúlni.” - vallotta a sport iránti rajongásáról Manyi néni. A család rendszeresen átjárt az újszegedi oldalra, a tiszai strandra, ahol saját kabinjuk volt. Úszni az édesapja tanította meg a folyóban. Akkoriban minden gyerek a Tiszában tanult meg úszni, mert a Szegedi Úszó Egylet első versenyuszodáját 1930 őszén avatták fel a közúti híd újszegedi lábánál (a szegediek nyelvén ez az uszoda máig „szué” néven ismert). Manyi néni már ötéves korában parafa övvel a derekán édesapja ladikja mellett a Tiszában úszkált. A nagy ladik mellett volt egy kis kétpár evezős csónakjuk is és 1938-ban Kata érettségi ajándékul egy guruló üléses keel-boat-ot, hajógerinces csónakot kapott. A barátokkal gyakran föleveztek a Sárgáig,4 vagy a tápéi kompig, onnan csurogtak lefelé. Néha kikötöttek pihenni a Lippai fatelep előtti tutajoknál.5 „A Sárga vonzerejét növelte az itt felépült Kőrösi-féle halászcsárda,6 ahol a nap bármely szakában lehetettfriss »halász-ételeket« kapni. Édesapámmal sokszor feleveztünk odáig, amikor üzletzárás után estefelé lejött a Tiszára 4 Üdülőtelep a Tisza jobb partján Szeged és Tápé között, az ártéren, közel a Maros torkolathoz. Nevét a sárga homokról kapta, vagy, másik magyarázat szerint az emlékmű gyanánt szolgáló kőről, amelyet azon a helyen állítottak föl, ahol a hagyomány szerint az kommunisták titokban a találkozóikat tartották a kétháború között. Homokos szabad strandjáta Tisza építi (PÉTER 1974, 313-314). 5 Lippai Imre (1876-1961) fafeldolgozó telepe Felsővároson az Etelka sor és a sportpálya között volt. Az üzem helyén 2009-ben fölépült a Tisza palota és a Tisza Center. A fa alapanyag a Tisza sodrásával érkezett az üzembe tutajokká összeállítva. A szegedi fafeldolgozó ipartörténetéről Lippai Imre népes családjának leszármazottai Felletár Zsolt és Segesváry László írt monográfiát (Felletár-Segesváry 2013). 6 Id. Kőrössy József1934-ben építette föl a Tisza-partján az ártéren a nádfödeles, búboskemencés halászcsárdáját. Ez a mai Öreg Kőrössy halászcsárda. egy kicsit felfrissülni." idézte emlékeit Manyi néni. Édesanyja és nagymamája, akit Ómi-nak neveztek, ritkán jártak a strandra, nem tudtak úszni (9-10. kép). Az evezés és az úszás mellett először a strand tornaszerei jelentették a testedzési lehetőséget: korlát, nyújtó, tornaló, lengő gyűrű, ping-pong asztalok, kugli, és turul pályák.7 Ha elegendő vállalkozó szellemű fiatal volt együtt akkor gúlát építettek saját magukból akrobatikus ügyességgel. Az 1920-as évek végén terjedt el a gyerekbicikli. Még elemi iskolába járt Manyi néni, amikor kerékpárt kaptak a Tóth testvérek (11. kép). Gyakran kirándultak édesapjukkal, főként vasárnap, amikor az asszonyok otthon a konyhában voltak elfoglalva. Amikor már nagyobbak lettek, Kata szívesebben maradt otthon, inkább olvasással vagy zongorázással töltötte az időt. Télen strandolás és kirándulás helyett korcsolyázni lehetett. Műjégpálya nem lévén a városban, ha nem volt fagy, nem volt korcsolyázás. Ilyen télre csak egyre emlékezett Manyi néni, másik esztendőben viszont olyan hosszú volt a szezon, hogy a bérletre rá kellett fizetni. A Szukováthy téren (ma Ady tér, az egyetemi könyvtár -TIK helye) katonai gyakorlótér volt. „Lovagló akadálypálya volta tisztek számára egy központi klub épülettel. Ezt a területet simították el és öntötték fel vízzel. Csak több napi erősebb fagy esetén tudták a jeget olyan vastagra „hizlalni”, hogy ráengedhessék a tömeget korcsolyázni. Aztán éjszaka takarították le és öntötték újra nehéz emberi munkával. A klubház emeleti teraszán kezdetben még hétvégeken katonazenekar játszott. Aztán áttértek a felhangosítottgramofonra. A nagypálya közepén elkülönített rész volt a műkorcsolyázók részére." Önerőből tanulták meg az elemeket, nem volt olyan edző, aki oktatni tudta volna az egyes figurákat, a neves műkorcsolyázók moziban látott mozdulatait ellesve próbálták utánozni a technikájukat (12. kép). A jégpályán Apáthy Jenő orvostanhallgató 7 A turul vagy röptenisz szabályait 1903-ban adta ki Halácsy Antal játék-, torna- és vívómester, de sehol máshol nem vert gyökeret csak a Tisza-parti fövenyen. Kis helyigényű, az 5x10 m területű pályát két méter magas háló választja el. Egyszerű kerek, nyeles faütővel és teniszlabdával játszák még ma is Szegeden, www. jgypk.u-szeged.hu 200
