A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Felbontatlan időkapszulák-kérdőjelek és fekete lyukak Szeged malomipari történetének kutatásában
Felbontatlan időkapszulák - kérdőjelek és fekete lyukak Szeged malomipari történetének kutatásában Felletár Zsolt A szegedi ipartörténeti kutatások egyik fontos, ám kevésbé feltárt területe a dualizmus korszakában gyökerező közép- és nagyüzemek keletkezésének és működésének részletes, mikroszintű vizsgálata. A19. század utolsó harmadában Szeged ipasze- rűen működő gyáriparának - a város gazdaságára gyakorolt hatása és a munkaerő-foglalkoztatás alapján - három legfontosabb ágazata a malomipar, szeszipar és faipar volt. Az elmúlt húsz évben az említett ágazatokat, annak szereplőit Szeged város és vonzáskörzetében részleteiben bemutató tanulmány önálló könyv formában csak az utóbbiról készült.1 A szegedi malomipar, ezen belül a gőzmalmok korai, 19. századi történetét a legátfogóbban Bátyai Jenő 1991-ben írt könyve,1 2 és Gaál Endre szerkesztésében ugyancsak 1991-ben megjelent Szeged története 3/1 mutatja be. Mindkét könyv írója a fellelt levéltári iratok és a korabeli sajtó mellett alap szakirodalomként Farkas Antal,3 Reizner János,4 Kulinyi Zsigmond5 és Kiss-Tonelly-Sz. Szigethy6 szerzőktörténeti kutatásaira hivatkozik, akik az említett iparágak 19. századi történetét 1880 és 1927 között dolgozták fel. Hozzájuk hasonlóan a 2014-ben kiadott Szeged Várostörténeti Atlasz malom-geneológiával foglalkozó fejezete is Bátyai Jenő tanulmányán, illetve ugyanezeken a másodlagos forrásmunkákon alapul. Az Internet robbanásszerű fejlődését kihasználva számos magyarországi levéltár digitalizálta és online módon elérhetővé tette dokumentumait, 1 Felletár-Segesváry: Szegedi fűrészes história. 2013. 2 Szegedi malomhistória. Szeged, 1991. 3 Farkas A.: Szegedi kalauz. 1880. 4 Reizner J.: Szeged története II. és 111. kötet 5 Kulinyi Zs.: Szeged új kora. Szeged, 1901. 6 Kiss-Tonelly-Sz. Szigethy: Szeged. Magyar városok monográfiája. Budapest, 1927. valamint hozzájuk hasonlóan több bel- és külföldi könyvtár lehetővé tette a korabeli sajtó azonnali és könnyű elérését. A fővárosi és vidéki levéltárakban a dokumentumok folyamatos feltárásának köszönhetően időről-időre újabb és újabb korabeli irat (tanácsi, főkapitányi, szépítészeti bizottmányi, váltótörvényszéki, céges, stb.J lát napvilágot, ami miatt sok esetben célszerű lenne korrigálni és/vagy kiegészíteni az eddig megírt cégtörténeti tanulmányokat. Szerző jelen írásában ezen általa újonnan fellelt, vagy korábbról már ismert, de esetleg pontatlanul bemutatott,, felbontatlan időkapszulákat" kívánja megismertetni az erre a témára fogékony olvasóközönséggel, ütköztetve a korábban megjelent szakirodalommal. Szeged első gőzmalma Reizner János a Szeged története II. c. művében erről így ír: „Rókuson egy csontlisztgyár keletkezett, s 1856-ban a Mikutya korcsma telkén a Jordán-féle, két év múlva pedig a Csiszár Telken a „Kiviteli gőzmalom" épült fel..." Az egy évvel később megjelent Szeged története III. c. könyvében már némi korrekció fedezhető fel „Az első gőzmalom 1854. évben az alsó Tiszaparton, az ún. »Mikutya korcsma« telkén, Jordán és fiai által állíttatott."Kulinyi Zsigmond 1901-ben, majd Kiss- Tonelly-Sz. Szigethy szerzők 1927-ben vélhetően Reiznertől vették át ez utóbbi információt, mivel írásukban a tulajdonos személye és a malom keletkezésének dátuma is azonos. ASzeged története 3/1. kötet gyáriparral foglalkozó alfejezete 181
