A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Medgyesi Konstantin: A „demokrácia” mint fegyver a koalíciós évek makói közéleti küzdelmeiben
Medgyesi Konstantin A „demokrácia" mint fegyver a koalíciós évek makói közéleti küzdelmeiben a helyi kisgazdák egyik vezéregyénisége.66 1947. május 11-i publicisztikájában alapvetően a kommunista polgármester fizetésének és jövendőbeli nyugdíjának meghatározási módja kapcsán fogalmazott meg bírálatot, de ez pusztán egy partikuláris vitahelyzet volt. Mindemellett azonban - az akkorra már teljes mértékben a kommunisták befolyása alatt működő - Makói Népújság írásainak stílusát kritizálta, s ezzel összefüggésben fejtett ki demokrácia-értelmező gondolatatokat. A cikkben Puskás fontosnak tartotta, hogy elhatárolódjon a korábbi korszaktól és „bűnös, kizsákmányoló”67 rendszernek titulálta a Horthy-rezsim időszakát, majd ezt követően „rég vártnak" nevezte a demokrácia világát, s utalt rá, hogy ő maga is baloldalinak volt tekinthető az előző kurzusban. Puskás kifejti, egy olyan demokráciát szeretne, „amelyben a tudás érvényesül, nem pedig a pártigazolvány!’'68 A makói kisgazda személyiség a demokrácia jegyében követelte az önkormányzati választások megtartását. „S hogy a pártok kit képviselnek? Erre majd a nép adja mega választ. Csak addig jussunk, hogy megtarthassuk a községi választásokat. Nagy-Budapesten 1945-ben megtartott választások elég bizonyságul szolgálnak s ez megváltoztatta a pártok arculatát”69 - írta Puskás, aki tisztában volt vele, az összeesküvők zászlóvivőjének és reakciósnak bélyegzik. Azt a helyzetet is illusztrálja a szerző, hogy aki nem a Makói Népújságban közöltek szerint foglal állást, azt egyből megbélyegzik: „aki nem énekel vele egy zsoltárból, az már reakciós, fasiszta"70 - elemzi az ismert jelenséget Puskás. (E mikrotörténet is megfelelően demonstrálja, hogy a lokális térben miként volt használatos a reakciós fogalom - a kommunista politikai stratégiát szolgáló tudatos 66 Tamasi Mihály úgy vélte, 1947-re ifj. Puskás Antal „egyre inkább a helyi kisgazdapárti jobboldal szószólójaként lépett fel" és „propagandahadjáratot" folytatott a kommunisták ellen. (Tamasi 1974a, 120} 67 Ifj. Puskás Antal: Ez a válaszom Zs-úrnak. Délvidéki Független Hírlap. 1947. május 11., 3. 68 Uo. 69 Uo. 70 Uo. és tartalmilag korlátlan - kiterjesztésének nyelvpolitikai jelensége.] A cikk megjelenésének másnapján ifj. Puskás Antalt a makói rendőrség államvédelmi osztálya őrizetbe vette.71 Szintén lefogták az írást publikáló felelős szerkesztőt, Vass Imrét is. A Makó és Vidéke Puskás cikkéről így írt: „rosz- szindulatúan kritizálta a fennálló demokratikus államrendet."72 A Makói Népújság vezércikkében ekképpen fogalmazott a kialakult helyzetről: „Valakik felelősek azért, hogy a Kisgazdapárt Csanád megyei szervezeteiben még mindig nem indult meg a várva-várt tisztogatás, amit a Kisgazdapárt országos vezetősége magára vállalt, hogy nem folyik harc a pártban a reakció ellen, hogy a párt a reakciót a keblén melengeti."73 E napokban letartóztatták a kisgazdák Csanád megyei vezetőjét, Csontos János gazdálkodót is, mert „izgatott a demokrácia ellen".74 A szegedi népbíróság egy évre el is ítélte a kisgazda pártvezetőt, de egy hónappal később felmentették a vádak alól.75 A Csontossal szembeni fellépésben szerepet játszott a kisgazda helyi politikus Parasztkoalíciót! címmel írt cikke is, melyben a szerző hitet tett amellett, hogy a demokratikus Magyarországot „a magyar parasztságra kell építeni."76 Kónya Lajos, az MKP Csanád megyei titkára 1947. június 15-én kijelentette, Csontos Jánosnak és ifj. Puskás Antalnak „nincs hely a demokrácia sáncain belül."77 Összegezve a Puskás-Csontos-ügy tanulságait: Púja Frigyes úgy vélte, Puskás demokrácia-ellenes cikket írt. A cikket elemezve láthattuk, a kisgazda helyi közéleti szereplő a polgári demokrácia, a jogállami demokrácia helyi szárnybontásában és megerősödésében bízott, s kétségtelenül szembeszállt a kommunista hatalmi törekvésekkel - mindez akkumulálódott úgy a helyi kommunista belső és külső véleményfórumokon, hogy Puskás demokrácia-ellenes írást publikált. 71 Makó és Vidéke. 1947. május 18., 2. 72 Uo. 73 Egy ítélet margójára. Makói Népújság. 1947. május 18., 1. 74 Uo. 75 Délvidéki Független Hírlap. 1947. június 19., 2. 76 Tamasi Mihály marxista helytörténész 1974-ben úgy vélte, Csontos írásának „tudatosan népi demokrácia-ellenes" tartalma volt (Tamasi 1974a, 120}. 77 Makói Népújság. 1947. június 15., 1. 176
