A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Medgyesi Konstantin: A „demokrácia” mint fegyver a koalíciós évek makói közéleti küzdelmeiben
Medgyesi Konstantin A „demokrácia” mint fegyver a koalíciós évek makói közéleti küzdelmeiben a kommunista Kiss Imre. Az MKP-s helyi politikus 61 szavazattal nyerte el a polgármesteri pozíciót, Kiss Imre 16 vokssal kapott többet, mint szociáldemokrata ellenfele.29 Az MKP délkerületi járási titkárainak 1945. június 22-i üléséről készült jegyzőkönyvből30 értesülhetünk arról, hogy miként, milyen módszerek bevetésével nyert a kommunista aspiráns. Szirmai István, aki ekkoriban az MKP dél-magyarországi titkárságának vezető személyisége volt, a zártkörű megbeszélésen arról beszélt, hogy azok a szociáldemokraták, akik nem működnek együtt a kommunistákkal, reakciósok. Erre hozza fel példának a szűk egy hónappal korábbi makói polgármester-választást.31 Szirmaitól tudhatjuk meg, hogy az MKP helyi emberei a képviselő testületi döntést megelőzően világossá tették a szociáldemokratáknak és Kiss Ernő szociáldemokrata jelöltnek, hogy „csak a kommunista párt győzhet, kár mást is jelölni”.32 Tárgyalásokon, megbeszéléseken, de nyilvános fórumokon is a kommunisták azt kommunikálták, hogy Kiss Ernő reakciós politikát csinál. Ahogy Szirmai fogalmaz: „személy szerint mentünk neki”.33 A meggyőződéses baloldali, SZDP-s Kiss Ernőt a demokrácia-felfogás béli különbözőség választotta el a kommunisták világnézetétől; mivel Kiss Ernő a jogállami jellegű demokrácia-értelmezés híve volt és ebből fakadóan más közéleti stílust képviselt, mintavisszafojtottan 29 Makói Népújság. 1945. május 26., I.ósTamasi 1974b, 177. 30 Az MKP délkerületi járási titkárainak üléséről készült jegyzőkönyv, 1945. június 22. Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára. MSZMP Csongrád Megyei BizottságArchívuma. (A továbbiakban CSML MSZMP CSMBA) 20. f. 3. őe. 31 „A május végi képviselő-testületi ülés aztán döntött a kommunista párti Kiss Imre és a szociáldemokrata Kiss Ernő között. A testület 61:45 arányban a kommunista jelöltet választotta meg a felszabadulás utáni első polgármesternek. Ez nemcsakannakvoltaz elismerése, hogy a kommunisták szolgálták legodaadóbban az élet újraindítását, hanem azt is jelezte, hogy továbbra is az övéké volt a politikai kezdeményezés az elsőként felszabadított magyar városban” - írta a 45-ös makói polgármester-választás körülményeiről 1977-ben Balázs György történész [Balázs 1977). 32 Az M KP délkerületi járási titkárainak üléséről készült jegyzőkönyv, 1945. június 22. CSML MSZMP CSMBA 20. f. 3. őe. 33 Uo. és ekkoriban még leplezve, de alapvetően mégis proletárdiktatúrára törő kommunisták, ezért bélyegezték meg a polgármester-választás előtti időkben a kommunisták hatalmi érdekből „reakciósnak”. E konkrét lokális szituációból is kitetszik, hogy miként használták már 1945-ben is a reakciós kifejezést a kommunisták a más nézetet vallókkal szembeni megbélyegzésre. „A reakció elleni harcot legjobban egy kötélhúzáshoz hasonlíthatjuk. A kötél egyik végén áll a demokrácia, és húzza balfelé, a másik végén a reakció, ez szintén magafelé, jobbfelé húzza"34 - ezek Kovács Istvánnak, az MKP KV szervezési osztályvezetőjének a párt 1946. február 9-10-én megrendezett Csanád megyei belső tanácskozásán elhangzott gondolatai. Kovács az országos pártvezetés képviselőjeként vett részt a megbeszélésen, szavai az M KP hivatalos álláspontjának tekinthetők, amelyeket a helyi kommunisták átvettek. E gondolat által ismét tetten érhető a korszak kommunista kommunikációs stratégiájának lényege: eszerint országosan és helyben is vannak a demokrácia erői - ők a kommunista világlátással szimpatizáló csoportosulások - és velük szemben áll a reakció bázisa. A „reakció” és a „demokrácia” között nincs közéleti szellemi átjárás, csak kötélhúzás van, vagyis állandó küzdelem, állandó pozícióharc, a konszenzuális megoldások lehetetlenek, hiszen „a reakcióval" szemben csakis a „kötélhúzás” lehet legitim. 1946 első hónapjaiban az MKP makói szervezetén belül egyre türelmetlenebbül viselték, hogy a helyi kommunista akaratot még számos tényező korlátozza. Mindez a korlát, a jogállami demokrácia létével együtt járó hatalommegosztási mechanizmus - a helyi demokráciák működési szempontjából - természetes jelenség, de a kommunisták az akaratkorlátozási folyamatot a „reakció” ármánykodásaival magyarázták, amely ármánykodással szemben lokálisan és országosan is fel kell lépni. „A demokrácia lassú fejlődése miatti elégedetlenség türelmetlenséggé vált”35 - írta 1946 márciusában az országos pártvezetés 34 jegyzőkönyv a Csanád megyei konferenciáról. 1946. február 9-10. PIL. 274. f. 16. cs. 152. őe. 35 Az MKP Csanád Megyei Pártbizottsága jelentése, 1946. március 22. PIL 274. f. 16. cs. 152. őe. 170
