A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek
Sipos |ózsef Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek akkor a kapitány újra közbeszólt. Erre Andrássy az asztalt verve kiáltozott. A hallgatóság tombolt és lábaival dübörgött. Az elnök folyton csengetve próbálta helyreállítani a rendet, de ez már csak Andrássynak sikerült. Ő ezta helyzetetkihasználva így folytatta: „ez egy teljesen lehetetlen állapot, lehetetlen alkotmányosságról még beszélni is, ha egy választási küzdelemben meg van engedve, hogy e témákról a miniszterelnök úr így beszéljen, nekünk ellenzékieknek" pedig ezekről beszélni nem szabad. Itt a tömegből kiáltások hangoztak el: „Cári önkény! Szibéria!" - és újabb óriási zaj tört ki. Ugyanakkor Andrássy elismerte, hogy Tihanyban a kormány képviselőivel 1921. október végén folytatott tárgyalásokon - mivel IV. Károly nem mondott le - lényegében beleegyeztek a detronizáció elfogadásába. Viszont tiltakozott az ellen a bethleni vád ellen, hogy a propagandára fordított összegek miatt ők a felelősek IV. Károly haláláért. Kijelentette: Ez a módszer jellemzi a „mai kormányt, jellemzi a mai rendszert és ez is oka annak, hogy ezt a rendszert, ezt a kormányt meg kel! buktatni.” Ezt zajos helyesléssel fogadták hallgatói. Bethlennel szemben újra azt állította, hogy igenis „lövettek [...] őfelségére.” Ekkor a rendőrkapitány újra mérsékletre intette, azonban - sértetten - nem fejezte be beszédét, és hívei kérlelése ellenére eltávozott a gyűlésről.22 A történtek ellenzéki lapok általi ilyen interpretációjával szemben az „illetékes helyről" félhivatalosan a következőket nyilatkozták az MTI-nek: a rendőrkapitánynak azért is kellett szólnia Andrássynak, mert amikor már másodszor beszélt arról, hogy a kormány lövetett a királyra, akkor a „közönség ismét becsmérelte a miniszterelnököt”. Ezért tehát a rendőrkapitány a budaörsi csata „további fejtegetését" nem engedhette meg.23 A kormány és a közigazgatási hatóságok ellenzék elleni fellépését jól mutatja, hogy e pártok központjába, de elsősorban a Rassay-párthoz napról-napra érkeztek jelentések arról, hogy a párt képviselőjelöltjei nem járhatják be kerületüket, nem agitálhatnak saját érdekükben, nem érintkezhetnek választóikkal, mert abban a hatóságok megakadályozzák őket. 22 Világ 1922. V. 18., 1. 23 Világ 1922. V. 19., 2. A május 7-én Búza Barnával Hatvanban történtek helyi folytatása az volt, hogy a Katolikus Kör összes tagját kihallgatták a hatvani rendőrségen. Sőt! Ösztöke István kortestől két csendőr elvette a már aláírt ajánlási íveket, és leírta róluk az ajánlók neveit. Őket aztán szintén beidézték a rendőrségre, ami egyértelműen a Buza- szimpatizánsok megfélemlítését jelentette. A helyi hatalom május 14-ére sem engedélyezte Búza választási népgyűlésének megtartását. Ezt azzal indokolták, hogy a gyűlés bejelentői nem nyújtanak elegendő garanciát a rend fenntartására. A gyűlés résztvevői által hirdetett elvek pedig annyira ellenszenvesek a város lakossága előtt, hogy ez szintén veszélyezteti a rend fenntartását. Ezért Búza fegyelmi feljelentést tett a belügyminiszternél.24 Klebelsberg azonban nem vizsgáltatta ki az ügyét. Andaházy-Kasnya Bélát, a mindszenti kerület volt képviselőjét és mostani liberális ellenzéki jelöltjét, illetve a mellette korteskedőket már március végén atrocitások érték. Mint láttuk, ez áprilisban is folytatódott. Ezekről Andaházy-Kasnya május elsején egy hosszabb beadványban fordulta szegedi központi választmányhoz. Ennek ellenére lényegében nem történt semmi változás.25 Május elején a szegvári csendőrőrs parancsnoka - egy ottani egységes párti kortes meg- verése után - Andaházy-Kasnyát Deitz Emil titkárával és Gonda András algyői pártelnököt kihallgatta és azt tanácsolta, hogy a további kellemetlenségek elkerülése végett hagyják el a kerületet. A május 7-én Mindszenten megtartott programbeszéde alkalmából neki átnyújtott virágcsokor készítőjét, egy ottani temetkezési vállalkozót és a csokor megrendelőit elővezették és kihallgatták, köztük több nőt és egy félszemét vesztett hadirokkantat is. Ezekről a választási atrocitásokról Andaházy-Kasnya Béla táviratilag értesítette Klebelsberg belügyminisztert és Belitska hadügyminisztert is.26 Jellemző volt az is, ami Gömbös volt választó- kerületében, Törökszentmiklóson történt május 7-én és 14-én. A Rassay-párt ottani jelöltje, Kutas Bálint református pap május 7-ére azért nem kapta 24 Világ 1922. V. 12., 2. 25 Világ 1922. V. 5., 3. 26 Világ 1922. V. 14., 3. 156
