A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek
Sipos józsef Az ellenzék 1922-es kampánya és a törvénytelenségek illetve sokakat előállítottak és megfenyegettek. Ezt a választási erőszakot Veér bejelentette a belügyminiszteri államtitkárnak és az ellenzéki jogvédő irodának. Az államtitkár felhívta Nádossy országos főkapitányt, aki kijelentette, hogy „felelőtlen elemek jártak el” és hogy az ajánlási ívek jogtalan elkobzása miatt a kormány haladéktalanul megindítja a legszigorúbb vizsgálatot. Ez azonban nem nyugtatta meg Véért, akinek szentesi híveit letartóztatták, ezért később vissza is lépett a jelöltségtől.11 Gömbös - mint az Egységes Párt ügyvezető alelnöke - így reagált Rassay közigazgatási terrort kritizáló nyilatkozatára és a liberális Világ által felvetett más törvénytelenségekre. Cinikusan kijelentette: a választások elején Bethlennel és Nagyatádival elhatározták, hogy a „lehető legtisztább választásokat biztosítjuk". Ők persze nem felejtették el - mondta -, hogy a liberális sajtó volt az okozója az októberi forradalom és a proletárdiktatúra bekövetkeztének. Fényes esetére célozva megjegyezte: a „törvényes rend ellen izgató és a közelmúltban is erősen kompromittált embereket a magyar hatóságok nem engedik szóhoz jutni". Ezt ő természetesnek találta. Rassaynak pedig azt ajánlotta, lássa be, hogy az általa képviselt politikai irányzat „tartalom nélküli és éppen azért a magyar nép széles rétegei vele szemben averziókkal viseltetnek”.11 12 Az ellenzéki kampány egyoldalúságairól Május 7-én a keresztény ellenzék legismertebb politikusai két periférikus városban, Bonyhádon és Sátoraljaújhelyen voltak. Apponyi Albert és Gratz Gusztáv gróf Apponyi Antal támogatására utaztak Bonyhádra.OttApponyi Albert egyórás magyar és német beszédet mondott, amelynek alapgondolata a legitimizmushoz és a magyar alkotmányhoz való visszatérés volt. A trónfosztó javaslat - mondta többek között Apponyi -, forradalmi jelenség és ezt a forradalmi alapot jelölte meg Bethlen jövendő 11 Szózat 1922. V. 7., 3. 12 Világ 1922. V. 9., 3. politikájának alapjául. A régi alkotmány sziklaszilárd alapokon épült vár, amely levegőt, szabadságot, személy- és vagyonbiztonságot jelent. Ez az új alap pedig homokra épült lovagvár, amely előbb-utóbb összeomlik. Gratz is ezen a véleményen volt, de ő elsősorban a kormány gazdasági programját hiányolta. Andrássy Gyula Sátoraljaújhelyen Kutkafalvy Miklós támogatására utazott le. Szerinte a kormány a rossz gazdaságpolitikája mellett rossz kül- és belpolitikát is folytat. Ezért is szörnyű gondolat a szabad királyválasztás, mert azzal végleg darabokra lehet szakítani Csonka- Magyarországot is. Friedrich István Tatán és Téten mondott beszédeket. Ő viszont azt hangoztatta, hogy „bombákkal, furkósbotokkal és fütykösökkel nem lehet a zsidókérdést megoldani. Ő 1919 őszén csak a kommunistákat üldözte, de nem a zsidókat" - mondta. Május 7-én a liberális és demokrata ellenzék sikeres kampányt folytatott. Ezen a napon a Függetlenségi Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt vezére, Rassay Károly jánoshalmi jelöltje Fenyő Miksa mélykúti és jánoshalmi gyűlésére utazott. Fenyő Jánoshalmán született. Ekkor a GYOSZ ügyvezető elnöke volt és pénzzel is támogatta a Rassay-párt működését. Mélykúton Fenyő programbeszédében kifejtette a gazdasági rekonstrukció feltétlen szükségességét. Rámutatott azokra az eszközökre és módszerekre, amelyek segítségével megteremthetik a munka feltételeit és a dolgozók megélhetését. Utána Rassay mondott nagy beszédet. Ebben elsősorban Nagyatádi Szabót és azon híveit támadta, akik - úgymond - elárulták a régi Kisgazdapárt eredeti programját azzal, hogy a párt kibővítésével létrehozták az Egységes Pártot. Ezzel szerinte a kisgazda politikusok a „reakció szolgálatába" szegődtek. „Az egységes pártban ott látjuk mindazokat, akik évtizedeken keresztül a legélesebb küzdelmet folytatták minden demokratikus megmozdulás ellen - mondta -, és harcoltak a falu érdekei és legelemibb szükségleteinek, igényeinek kielégítése ellen.” Annak bizonyítására, hogy Nagyatádi és hívei cserbenhagytáka parasztságot, a földbirtokreform helyzetét hozta fel. Itt utalt a pénzügyminiszter márciusi rendeletére, amely megengedte, hogy 150
