A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sáfrány Tímea: Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen
Sáfrány Tímea Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen hogy addig nem kell őket egyenjogúsítani, amíg a nép általában nincs egyenjogúsítva. Azt mondja Klauzál, hogy itt csak arról van szó, hogy a zsidókat a nem-nemesek közé emeljék, s nem arról van szó, hogy azok fölé helyezzék őket (Kovács 1894, VI. 8).45 A zsidóemancipáció, olyan sok fontos tárggyal együtt megbukott az országgyűlésen. Az országgyűlés Pestre való áthelyezését többször is felvetette, támogatta (Kovács 1894, I. 451; OJK 1843-44, I. 192; Kovács 1894, V. 38).46 Indítványozta az országgyűlés évenkénti összehívását a téli hónapokra (Kovács 1894, III. 5-6).47 Felirati javaslatának pontjai a következőket tartalmazták: évenként legyen országgyűlés addig, míg a fő reformkérdéseket nem rendezik; Pesten legyen a diéta; a királyi előadások a királyi meghívólevélben legyenek benne; a diéta alatt is folytassák a pereket. Az indítványt elhalasztották (Kovács 1894, 111. 13-15).48 1844. február 23-án vették elő újra Klauzál indítványát, aki ekkor összefoglalta az abban foglaltakat (Kovács 1894, IV. 284-285; 297-298).49 A szavazáson 27 megye 19 megye ellenében az indítványt elvben elfogadta, de végül törvény nem született belőle. A hivatalképességet pártolta Klauzál, amikor azt javasolta, hogy a testőrség tagjai közé nem-nemeseket is vegyenek fel, de indítványát leszavazták (Kovács 1894, V. 400-401).50 Az augusztus 31-i kerületi ülésen általánosságban kívánta kimondatni a hivatalképességet minden hivatalra (Kovács 1894, V. 432-436).51A birtokbírhatást szintén általánosan kívánta kiterjeszteni minden nem-nemesre, ebből kerületi határozat, végső soron pedig törvény született (Kovács 1894, V. 423).52 Felszólalásainak nagy szerepe volt abban, hogy ezeket az országgyűlés végül elfogadta. 45 279. kerületi ülés, 1844. szeptember 6. 46 24. kerületi ülés, 1843. június 24.;23. ülés, 1843. augusztus 6.; 224. kerületi ülés, 1844. június 28. 47 99. kerületi ülés, 1843. november 10. 48 100. kerületi ülés, 1843. november 11. Kérésétaz 1844. november 9-i 270. országos ülésen is megismételte (OJK 1843-44, V. 454; 270], 49 155. kerületi ülés, 1844. február 23. 50 269. kerületi ülés, 1844. augusztus 26. 51 274. kerületi ülés, 1844. augusztus 31. 52 272. kerületi ülés, 1844. augusztus 29. Összefoglalás Klauzál reformkori országgyűlési tevékenysége több kiváló pályatársával párhuzamosan futott, talán ennek is köszönhető, hogy róla nem jelent meg komolyabb történetírói munka. Deák távollétével az 1843-44-es országgyűlésen Klauzál vezérszerepet tölt be, ha nem is sikerül maradéktalanul összetartania az ellenzéki tábort, de egy biztos pontot képez abban. Míg az 1832-36-os országgyűlésen többnyire „csak” hozzászól egy-egy tárgyhoz, a további diétákon, de főként az 1843-44-es országgyűlésen többször kezdeményez indítványokat, ezért politikai pályájának csúcsa - a reformkor időszakában - ez utóbbi diéta volt. Klauzál és Deák kapcsolatát festi le Kő András: A cenki István-nap című könyvében, ahogyan az ünnepi asztal körül elhelyezi a résztvevőket. Deák a házigazdával szemben foglal helyet, Klauzált, - akit szerénynek és szelídnek ír le, - Deák jobbján helyezi el a szerző (Kő 2012, 13; 21). Ez nemcsak a kettőjük kapcsolatát, hanem Klauzál helyzetét is jól mutatja, aki egy biztos pontot képez Deák mellett. Klauzál politikai életben betöltött szerepét az is tükrözi, hogy Széchenyi meghívta erre az ünnepi eseményre. Klauzálról alkotott képünket Vörösmarty Ilona visszaemlékezése teheti még teljesebbé, s ezáltal érthetjük meg, hogy Klauzál jelleme nem volt olyan, amellyel olyan nagy tekintélyt tudott volna szerezni, mint Deák, de tevékenysége így is meghatározóvá vált mellette, joggal tekinthetjük tehát Deák jobb kezének. Vörösmarty Ilona szavaival élve: Klauzálnak „sem beszédén, sem alakján nincs semmi tekintélyes, de ez egyszerű külső alatt rejtve vannak egyenes, tiszta jelleme, szigorú lelkiismeretessége, természetes észjárása." (Széll 1927, 41) 141
