A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sáfrány Tímea: Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen
Klauzál Gábor az 1843-44-es országgyűlésen Sáfrány Tímea Klauzál Gábor politikai pályájának egyik legjelentősebb állomása az 1843-44-es országgyűlés. A Deákot nélkülöző liberálisok összefogásában, vezetésében kétségtelenül nagy szerepe volt. Klauzál ugyan nem vált és nem is válhatott a szabadelvű párt teljes értelemben vett vezetőjévé, mégis tagadhatatlan az erőfeszítése, hogy összetartsa az ellenzéket. A kevésbé sikeres országgyűlésnek is köszönhető, hogy neve mégsem foglalta el azt a helyet a köztudatban, amit - véleményem szerint - megérdemelne. Ezért született meg ez a tanulmány, hogy bemutassa tevékenységét, és méltó helyére emelje Klauzál Gábort a reformkori országgyűlések, főként a tárgyalt országgyűlés történetében.1 A tanulmány elején hangsúlyos helyet kap az országgyűlést megelőző, de ahhoz szorosan kapcsolódó büntetőtörvénykönyv-tervezet elkészítésének bemutatása, amely rendkívül fontos a reformok és a polgárosodás tekintetében. Azután az országgyűlés fő és külön kiemelt tárgyain keresztül kerül bemutatásra Klauzál tevékenysége.1 2 Klauzálról meglehetősen kevés szó esik a szakirodalomban. Napjainkban a Klauzál Gábor Társaság őrzi emlékét, és járul hozzá a mind szélesebb körben való megismertetéséhez. A Társaság adta ki újra Szmollény Nándor Klauzálról szóló munkáját (Szmollény 2008], ezenkívül Dobos Károly szerkesztésében forrásgyűjtemény is megjelent (Dobos 2009], Klauzál családjáról, és a róla szóló titkosrendőri jelentésekről Pálmány Béla végzett kutatásokat.3 1 Ez a munka a Szerző egyetemi szakdolgozatának egyik, átdolgozott része. A szakdolgozat Klauzál Gábor a reformkori országgyűléseken címet viseli, s későbbi kutatómunka alapját, kiindulópontját képezi. 2 Terjedelmi okokból nem térek ki az országgyűlés minden eredményének tárgyalására, a fő célom Klauzál munkájának bemutatása. 3 http://www.klauzal.hu/cikk/350.html és http://www. A tanulmány fő és elsődleges forrásai az országgyűlési jegyzőkönyvek (OJK1843-44], vala- mintaKovács Ferencáltal összeállítottkerületi ülések naplója (Kovács 1894], Ezenkívül felhasználom Pulszky Ferenc (Pulszky 1958] és Zichy Antal visszaemlékezéseit (Zichy 1894], Vachot Imre országgyűlési almanachját (Vachot 1843] és nem utolsósorban a Pesti Hírlap tudósításait. Mivel jelen tanulmány csak egy kiindulópontját képezi egy későbbi összefoglalásnak, nem állt módomban a kutatás során fellelt összes forrás és szakirodalom felhasználása.4 Az 1843-44-es büntetőtörvény- könyv-javaslat elkészítése A korabeli büntető jogrendszer hasonlatos volt az ország általános állapotához: feudális elmaradottság és korszerűtlenség jellemezte. A fő büntetési formák a halálbüntetésben és a testi fenyítésben merültek ki. Az első változtatásokat még a 18. század végén Mária Terézia és fia, II. József szorgalmazta. A felvilágosodás hatása a korszellemnek megfelelően, az 1795- ös büntetőtörvénykönyvben észlelhető. Ehhez képest némileg visszalépést jelentett az 1827. évi törvényjavaslat. Újabb fordulata reformországgyűlésekkel következett be. Az Akadémia 1839-ben közzétett pályázati felhívásában arra kérte a pályázókat, hogy határozzák meg klauzal.hu/dkk/572.html A Társaság honlapján több, Klauzálhoz kapcsolódó cikk található. 4 A teljesség igénye nélkül, néhány az említett források közül: Záborszky Alajos (szerk.J: Országgyűlési szemle, majd Országgyűlési tudósítások. Pozsony, 1843-1844.; Pajkossy Gábor: A reformkori Országgyűlési Tudósítások. Levéltári Közlemények, 1995/1-2. 121-136.; Gyulai Pál (szerk.): Lukács Móricz munkái., Franklin Társulat, Buda-Pest 1894, valamint az MNL Csongrád megyei levéltárának Klauzállal kapcsolatos anyagai. 133
