A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2016., Új folyam 3. (Szeged, 2016)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kakucs Lajos: Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I.
Kakucs Lajos Polgári fegyveres alakulatok a Bánságban 1717-1919 között. I. sváb faluban, náluk is létezett lövészegylet (Lay 1999). Ernőháza, Ernesztháza, Ernsthausen, ma Banatski Despotovac Az Adatbázis szerint az „Ernestházi Lövészegylet" 1863-ban volt bejegyezve (Adatbázis). Facset, Fatschet, ma Fáget A Facseten, 1848. tavaszán szervezett nemzetőrségről, a lugosi kincstári tisztviselő, az események krónikása Ungváry János tudósít (OSZK- Kézirattár, Oct. Hungarica, 466, 52). Fehértemplom, Weisskirchen, ma Béla Cerkva 1738-ban a fehértemplomi tisztatartó helyettese, Christoph Kantwig felső rendelkezés értelmében felfegyverezte a német lakosságot (Adattár II, 28). II. József bánsági látogatása alkalmával, Fehértemplomba érkezésekor az uralkodót négy század katonaság és 400 felfegyverzett bányász fogadta 1768. május 5-én (Borovszky é.n./a, 425). A polgári lövészegyletek és gárdák megalapítása Bánságban először a bizonyos szabadságjogokkal rendelkező városokban történt. Az első szabad városi rangot 1777-ben Fehértemplom szerezte meg. 1775-ben a város a frissen alapított Román-Illír Határőrezred parancsnokságának központja lett. Az 1777-1792 közötti években - kivéve az 1777-1782 közötti pár évet - Fehértemplom szabad katonai település (Privilegierte Militärkommunität Weißkirchen) polgári jogokkal rendelkező lakói fel voltak mentve a közvetlen katonai szolgálat alól. 1777- től kezdve a polgárság soraiból 100 tagú félkatonai, egyenruhás Lövésztestület (Schützenkorp) alakult. Egyenruhájuk piros galléros zöld kabát, szalmaszínű mellény és nadrág, csizma, zöld-fehér tollal díszített háromszögletű csákó volt. Fegyverzetükhöz karabély, az altisztektől felfelé kard tartozott. A Lövésztestület parancsnoka a város polgármestere volt, és az 1787 évi török háború előtt ünnepeit a "Prinzentale” nevezetű városrészben álló lövöldében rendezték. A bécsi hadügyminisztérium 1787-ben ideiglenesen hatályon kívül helyezte a szabad katonai település polgári kiváltságát. Valószínű, hogy ezzel együtt járt a polgári gárda működésének felfüggesztése is. Milleker Felix szerint 1798-ban a város egyes polgárai anélkül, hogy egyletet alakítottak volna, felújították a lövészhagyományokat. Abban az időben a lövészek székháza, illetve lövöldéje a "Kirchen” később a "Schwarzen Adler” nevezetű vendéglőkben volt (Milleker 1927,14). Egy 1808 augusztusi császári rendelet értelmében Fehértemplomban 2 századnyi Lövő Testületet (Schützen Korp, vagy Landwehr Kompanie) alakítottak, melynek zászlóját 1809. április 30-án szentelték fel. Zászlóanya az akkori polgármester felesége, Barbara Weber volt. A zászlót a következő felirat díszítette: „Treu bis zum Grabe! Wir siegen oder sterben für Gott! dem Kaiser! Und das Vaterland!". A napóleoni háborúk idején (1808) a Lövésztestület tagjai, élükön Josef Schmitz kapitánnyal, a franciákkal szimpatizáló Kusics helység ( Kusic) szerb felkelői elleni harcban tüntették ki magukat (Böhm 1905, 126; 130). 1817-ben I. Ferenc császár fehértemplomi látogatása alkalmával az egyenruhás lövészegylet Schönborn kapitány vezetése alatt tisztelgett a császári vendég előtt. 1817-után a lövészegylet beszüntette tevékenységét. A beszüntetett fehértemplomi lövésztestület ábrázolása egy 1826-ból származó céh bizonyságlevélen látható (Beer 1980). Az 1838-ban újraszerveződött fehértemplomi polgári lövésztestület székhelyét az akkori Zöld Vadász (Grünen Jäger) vendéglőbe tette át. Ez a lövésztestület volt a magja annak a több mint 1800 fegyverest számláló fehértemplomi nemzeti gárdának, amely 1848. augusztus 19-én Maderspach Ferenc vezetése alatt visszaverte a várost ostromló, túlerőben lévő szerb felkelő csapatokat. Ezekben a harcokban Maderspach csapatai, a Zsigmondi Vilmos kezdeményezésére Resicán gyártott 3, 6 és 18 fontos ágyúkkal voltak felszerelve (Csath 1998). A forradalom leverése után a lövészegylet csak 1855-ben szerveződött újjá, egyleti székházát és lövöldéjét a Nera parti erdőcskébe helyezte át. Innen az egyleti lövölde 1869. szeptember 19-én költözött át abba a helyiségbe, melyben a két világháború között is tevékenykedett. A Magyarországi Egyesületek Adatbázisa szerint, a „Fehértemplomi Lövészegylet" 1872-ben volt 115
