A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
MŰTÁRGYVÉDELEM - Dobó Bernadett: Állományvédelmi munka Csongrád megyében. Beszámoló a Móra Ferenc Múzeum műtárgyvédelmi feladatainak ellátása során szerzett tapasztalatokról
Dobó Bernadett Állományvédelmi munka Csongrád megyében Csongrád megye területén 30 működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmény található. Az intézmények hatékony, idő- és költségkímélő bejárása láncra fűzve történt, amely előzetesen összetett szervezési munkát, rengeteg időt és energiát igényelt. A 2013. évi megyei szintű állományvédelmi bejárás során azt tapasztaltuk, hogy a működési engedéllyel rendelkező gyűjteményekben, kiállítóhelyeken, sokszor még a területi múzeumoknál is - anyagi okok miatt - nincs megfelelő műtárgykörnyezet kialakítva. A legtöbb kiállítóhely nem rendelkezik digitális páramérő műszerekkel, sokszor még az egyszerűnek mondható termo-higrométer- rel sem. Alapvető hiányságokkal küzdenek, pl. nincs víz az épületben, nem megoldott a fűtés, nem beszélve a megfelelő páratartalom kialakításáról. A világítás sok esetben szintén nem megfelelő, amibe beleértendő az UV-védelem is. Csak ezek megoldása után várható el ezektől a helyektől, hogy UV-fólia, szúnyogháló legyen az ablakokon. Sok esetben a nyílászárók is kritikus állapotban vannak, és az épület faláról hullik a vakolat. Több településen tapasztaltuk, hogy közmunkások segítségével próbálják megoldani az éppen aktuális és égető problémákat, de hiába a közmunkás, „az ingyen kétkézi munkaerő”, ha nincs pénz megvenni a vakoláshoz a cementet vagy a különböző anyagokat. Szegváron szinte családi vállalkozásként tartják fenn a kiállítóhelyet, az aktuális villanyszerelési munkákat és épületfestést a kiállítóhely vezetője és családtagjaik, barátaik végzik „szerelemből”. Vannak feladatok, amiket a helyi önkormányzat anyagilag is támogat, de a szűkös keretek miatt a gyűjtemények tárolásával kapcsolatos költségek egy részére elegendőek csak az anyagiak. Mindszenten az önkormányzat a feladatok között jelölte a kiállítóhely működtetését, de költséget nem tudott a feladathoz rendelni. Csanádpalotán az önkormányzat munkatársa, aki szívvel-lélekkel végzi a gyűjtemény gondozását, és motorja a tájház működésének. A megyében általános helyzetkép, hogy a gyűjteményekkel, kiállítóhelyekkel rendelkező települések önkormányzatai fontosnak tartják ezeket az intézményeket, tájházakat, kiállítóhelyeket fenntartani. Akarják ezeket a gyűjteményeket megtartani, hiszen ezek az intézmények, tájházak kivétel nélkül a közösségi élet színteréül, közösségi térként is szolgálnak. Kulturális központként, a közösségi élet szíveként funkcionálnak, és az önkormányzatok képesek anyagi áldozatokat hozni - a lehetőségeikhez mérten - ezeknek a tereknek a fenntartásáért, nem kevés erőfeszítéssel. A személyes kapcsolatfelvétel fontosnak bizonyult, amely a későbbiek folyamán lehetőséget biztosított a további együttműködésre, ha bármilyen probléma felmerül, továbbra is lehetőség nyílik tanácsadásra és szakmai segítségnyújtásra. A 2013. év tapasztalatai azt mutatták, hogy az állományvédelmi felelősök évi kétszeri bejárása rugalmatlan, hiszen a települési önkormányzatok által fenntartott kiállítóhelyek, tájházak fejlesztése a szűkös anyagi keretek miatt - még ha pályázatokkal is próbálkoznak - igen lassú ütemben történik, fél év alatt gyakorlatilag a helyzet nem változik. Ennél fontosabb, hogy amikor szakmai segítségre van szükségük - az évi egyszeri bejárás mellett - az adott időben tudjuk ezt megtenni. Nem beszélve arról, hogy Csongrád megyében a 30 működési engedéllyel rendelkező intézmény bejárása egy hetet vett igénybe, amely a három bejárást végző restaurátor alapfeladatainak ellátására fordított munkaidő jelentős csökkenését hozta maga után. Csongrád megye még így is szerencsésnek mondható, hiszen az országban vannak olyan megyei hatókörű városi múzeumok, amelyeknek 50-70 intézményt kell végiglátogatniuk éves szinten, gépkocsi híján tömegközlekedési eszközökkel. Csongrád megyében a bejárásokat hivatali gépkocsival végezzük, amely időben kedvezőbb, de többletköltsége szintén jelentős. A minisztérium felé történő év végi jelentés- ben/beszámolóban jeleztük, hogy a fent leírt tapasztalatok alapján változásra van szükség. A 2 014. évben megjelent rendelet a módszertani központok számára az értelmetlen évi kétszeri bejárást évi egyre módosította. Ez a módosítás mindenképpen pozitívváltozásnakkönyvelhető el. A bejárások alkalmával a személyes kapcsolatfelvétel lehetőséget biztosított az intézmények közötti szorosabb együttműködésre. 2014-ben azoknál az intézményeknél, ahol megújuló kiállítások rendezése foly t/folyik - kérésre - többször 403
